Várnai László

Zuglói állatvédelmi kerekasztal - 2015.október 27.


A kerekasztalt Szabó Rebeka alpolgármester hívta össze, aminek kb.25 résztvevője közül mindössze két valóban zuglói állatvédő volt jelen: a Panelkutya Egyesület http://www.panelkutya.gportal.hu és én, a Fauna Alapítvány http://faunaalapitvany.hu képviselője. A többi – nem zuglói - civil a CERBEROS http://cerberoskutyaiskola.hu, a Vigyél Haza Alapítvány http://vigyelhaza.hu és talán a legérdekesebb, nemrég alakult társaság a „Zárjuk be a kóborgyárat !" nyilvános facebook csoport https://www.facebook.com/groups/718705224833309/?fref=ts.

A Polgármesteri Hivataltól Tálas Zsuzsa a kutyafuttatók, stb. állattartással kapcsolatos ügyintéző, Révai Bernadett és Czakó István jogászok és Szokolay Örs városfejlesztő tanácsadó volt jelen, aki ÉLHETŐ INNOVÁCIÓS ÖTLETEKET várt tőlünk. Jelen voltak még a Közterület Felügyelet, a Polgárőrség képviselői és két állatorvos: az állatvédőknek sokat segítő dr Holdas és dr. Hegedűs.

A jogászok szerint, hozzávetőlegesen 7 ezer kutya él Zuglóban, de ebből csak kb. 3500 a bejelentett eb. Megjegyeztem, hogy a KÖTELEZŐ ÖNKORMÁNYZATI EBNYILVÁNTARTÁS MEGSZÜNÉSE humánegészségügyi veszélyt is jelent! Nem lehet nyomonkövetni, hogy be van-e oltva minden eb!

dr. Holdas szerint a csip-leolvasásokhoz elegendő a kerületi 8 db. állatorvosi rendelő, egy kutyakozmetikus (az Erzsébet királyné úton) és a Polgárőrség irodája. Valójában a nem kötelező csip-ellenőrzés és a kevés csipleolvasó hely óriási gond a gazdi megtalálásánál – ahogy mi gyakorló állatvédők jeleztük is ezt. A Panelkutya Egyesület tapasztalatai szerint a gazdátlan, kóbor kutyák 80%-ában nincs csip. Az állatorvosok pedig a gazda lakhelyváltozás-bejelentését hiányolták, ami a csip-nyilvántartás hatékonyságát gyengíti.

Szabó Rebeka alpolgármester szerint, a kihelyezett gyűjtők ellenére kutyaürülék felszedés még nem eléggé elterjedt Zuglóban. Megjegyeztem, hogy előnyösebb lenne a kiszámítható, (pl. hálózatos) gyűjtő-kihelyezés , hogy ne kelljen túl sokat cipelni a kutyagumit . (Jelenleg „véletlenszerű" a gyűjtők helye.)

Az állatvédők szerint a ZUGLÓI KUTYAFUTTATÓK SZŰKEK, pedig ezek egyben kedvelt közösségi terek is lennének.

A Vigyél Haza Alapítvány okos kezdeményezése, hogy rendezvényeken csip-ellenőrzést tartanak, hiszen idővel a csip is meghibásodhat!

Itt a kerekasztalnál feltettem néhány kérdést és javaslatot – melyeket már tavaly szeptemberben is megküldtem a Polgármesteri Hivatalnak (de azóta sem kaptam választ):

· Van-e olyan kutatás, hogy HÁNY VÁROSLAKÓRA KELL EGY ÁLLATOTTHON (= menhely)? – Nem kaptam válasz most sem...

· Mivel a társállattartás növekedőben van, így - szerintem - MINDEN bp-i kerületnek kéne egy önkormányzati fenntartású kisebb állatotthon, amit hatósági felügyelettel – akár a helyi állatvédők is működtethetnének. Erre nincs pénz, mondta Szabó Rebeka. Ő inkább az Illatos úti telepet bővítené. (Igen, mert az fővárosi illetékességű és mert nem ismeri a rossz hírét!)

· KÖZTÉRI CSIPLEOLVASÓK kihelyezését javasoltam, amikhez bárki hozzáférne, ha talál egy kutyust és rögtön értesíthetné is a gazdit.

· A társasházaknak foglalkozni kéne a házban megtűrt macskák ivartalanításával – főként itt és a nem-használt ingatlanokban szaporodnak el.

· Zuglóban lehetne egy patakparti KUTYASTRANDOT létesíteni, mint hazai kuriózumot – persze nem feltétlenül ingyenes használattal.

· Legnagyobb gond a lakossági információ hiány! Nem ismerik a csipleolvasó helyeket és a leolvasás ingyenességét sem.

Míg Bécsben nincs macska, és tőlünk viszik a gazdátlan cicákat, addig Ausztráliában – természetes ellenség hiányában – túlszaporodtak a macskák és dúvadnak számítanak – azaz kilőhetők.

Megjegyeztem, hogy mi a Fauna Alapítvány aktivistáival mindenféle állat-és természetvédelmi problémában segítünk, így szembesülünk a macskák, varjak, szarkák és más túlszaporodó ragadozók okozta városökológiai gondokkal is. Pl. városlakó énekes madaraink majdnem teljesen eltűnőben vannak! (Észrevettétek?)

A Közterület Felügyelet javasolta, hogy legyen zuglói nyilvános lakossági állatvédelmi FC-csoport.

Végül dr. Holdas konkrét kérdést tett fel : „Van-e pénze a Zuglói Önkormányzatnak, mert az ÁLLATVÉDELEM KATASZTROFÁLIS HELYZETBEN VAN MA ÉS CSAK AZ ÁLLATBARÁTOKNAK KÖSZÖNHETŐ, hogy még így állunk és nem még rosszabbul...

Szabó Rebeka alpolgármester-asszony csupán az információáramlásban és szemléletformálásban ajánlotta fel a Polgármesteri Hivatal segítségét.

Zugló, Alsórákos, 2015. november 13.

Balogh Judit Anikó elnök /Fauna Alapítvány

Humán Fórum – 2015. március 20.

Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központ

A Fórum alapja a Központ miniszteri rendeletben meghatározott éves beszámolási kötelezettsége.

Az eseményen először Szabó Rebeka alpolgármester tartott általános, majd kerületspecifikus tájékoztatást. A magyarországi helyzettel kapcsolatban kiemelte, annak ellenére, hogy a gyermekek szociális helyzete az EU-s átlag alatt van, az alapellátás reformjáról, de még ésszerűsítéséről sem beszélhetünk. Sokkal inkább egyfajta "intézménytelenítés" tapasztalható, ami a meglévő és működő szervezetek felszámolásáról szól. Zuglóval kapcsolatban kiemelte, hogy a rendszerben dolgozók átlagos bérszínvonala alacsony. Itt fontos megjegyezni, hogy Várnai László hasonló tárgyú javaslatát, melyben az óvodákban dolgozók (ZIK fenntartású óvodák minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatottak köre) alacsony bérének érzékelhető emelésére tett javaslatot a Testület a Zuglói2015. Évi Költségvetését tárgyaló március 5-ei ülésen, elutasították. Továbbmenve Szabó Rebeka megemlítette a jelzőrendszer fejlesztésének szükségességét, a gyermekjogok szélesítésének fontosságát, átfogó szociális térkép hiányát.

Az eredmények közül kiemelte az új Zuglói Szociális rendeletet, ami számos ponton próbálja meg betömni az országos szabályozás ütötte lyukakat. A minimum jövedelem juttatásnak (MJJ) várhatóan 300, a lakhatási támogatásnak 3.000 érintettje lesz, és a többi módosuló elemtől is pozitív eredményeket várnak. Megemlítésre került még a három új óvodapszichológusi pozíció, a Vöröskeresztnek biztosított iroda, a lakhatás biztosításának kiemelt fontossága. Ez utóbbi kapcsán Szociális ügynökség koncepciójának kidolgozását kezdeményezte az Alpolgármester Asszony.

Ezt követően Varga Sándor, a Gyermekjóléti szolgálat szakmai vezetője adott tájékoztatást saját területéről. 2014-ben 18.300 0-18 év közötti gyermeket tartottak nyílván, amin belül a lakóparkok megjelenésének köszönhetően nőtt a 0-3 év közöttiek aránya. A szolgálat által ellátottak száma 1.375 volt. S bár a jelzőrendszer által küldött jelzések száma csökkent, a veszélyeztetettségi körben továbbra is a szülői magatartás vezet, mint fő ok, döntően a családok rossz anyagi hhelyzete miatt. A veszélyeztetettség területile főleg belső Zuglót, Zugló városközpontot és a 3-as körzetet (Pillangó-Kerepesi-Hungária-Egressy út) érinti. A családok átmeneti otthona 4 lakással bővült. A szolgáltatás főbb feladatai továbbrai is a jogi, a növekvő mediációs, a fejlesztési támogatás, illetve az egyedinek tekinthető kapcsolatügyelet biztosítása.

Ezután Korenyák Zsófia a fiatalkorúakkal (döntően 12-16 évesek) foglalkozó kezdeményezésről, illetve gyakorlatról tájékoztatott (ZUMCSA). A fiatalokat egyéni, csoportos, utcai, iskolai csatornákon próbálják elérni. Fő céljük a függőségekkel kapcsolatos széleskörű tájékoztatás, a kommunikációs csatornák bővítése, a célképzés, motiváció erősítése, a csapatépítés. Az általános tájékoztatók helyett áttértek az osztályfőnöki órákon keresztüli, illetve témaspecifikus csoportfoglalkozásokra. Így ugyan kevesebb fiatalhoz jutnak el, de a hatékonyság többszörös.

A Családsegítő Központ munkájáról Szombati Cecília szakmai vezető számolt be. A klasszikus szolgáltatásokon (adósságkezelés, gyermeknap, szabadidős foglalkozások) túlmenően kiemelte, hogy az álláskeresési csoportnak 600 ügyfele volt, akik közül 350-et tudtak csoportos foglalkozás révén támogatni, illetve munkaközvetítő programjukban 1.000 iskolást értek el. 2013. Óta új, és nehezen kezelhető feladatuk a menekültekkel, oltalmazottakkal való kötelező együttműködés, aminek sok feltétele (pl. gyakran a megfelelő tolmácsolás) még nem biztosított az érintettek számához képest.

A plenáris előadásokat Asztalkonferenciák követték, ahol az iskolai erőszak; drog; gyermekekkel szembeni rossz bánásmód; lakhatási szegénység gyermekes családokban; migráns gyermekek/családok, cigány gyermekek és fiatalok témákban.

Pataki Éva a ZCSGYK vezetője összefoglalója végén javasolta, hogy a Szociálpolitikai kerekasztal mintájára legyen Gyermekjóléti kerekasztalra is lehetőség a jövőben, illetve megemlítette, hogy a tevékenységük, intézményeik job megismertetése érdekében Szociótúrát terveznek a Képviselőtestület tagjainak, és az érdeklődőknek.

Gindert László
Szociális bizottsági tag
CivilZugló Egyesület

Szociálpolitikai Kerekasztal

2015. február 9.   >   Gindert László

2015. február 9-ére Szociálpolitikai kerekasztalt hívott össze Karácsony Gergely polgármester Zuglóban.
Ennek apropója az 1993. évi Szociális törvény 2015. évben hatálybalépő módosítása miatt kialakult - szűk-határidejű - szabályozási kényszer volt (lásd EMMI Tájékoztató).

Bővebben ...

Civil Kerekasztal

2015. február 2.   >   Zágon Zsuzsa

Azt szokták mondani, hogy jól és tisztességesen működik az a társadalom, amelyben civil szervezetek tevékenykednek. A civilek napja arra hívja fel a figyelmet, hogy ha nem működnek kellő számban civil szervezetek, akkor az önkormányzatokra sokkal több feladat és felelősség hárul.

Bővebben ...

További cikkeink...

Mi itt lakunk!

Helyi lakosok az Önkormányzatba? Egyszer érdemes kipróbálni!
Támogassa Ön is Egyesületünket és Várnai Lászlót, hogy Zuglóban
zuglói lakosok is dönthessenek fontos kérdésekben.