Várnai László

Zuglói állatvédelmi kerekasztal - 2015.október 27.


A kerekasztalt Szabó Rebeka alpolgármester hívta össze, aminek kb.25 résztvevője közül mindössze két valóban zuglói állatvédő volt jelen: a Panelkutya Egyesület http://www.panelkutya.gportal.hu és én, a Fauna Alapítvány http://faunaalapitvany.hu képviselője. A többi – nem zuglói - civil a CERBEROS http://cerberoskutyaiskola.hu, a Vigyél Haza Alapítvány http://vigyelhaza.hu és talán a legérdekesebb, nemrég alakult társaság a „Zárjuk be a kóborgyárat !" nyilvános facebook csoport https://www.facebook.com/groups/718705224833309/?fref=ts.

A Polgármesteri Hivataltól Tálas Zsuzsa a kutyafuttatók, stb. állattartással kapcsolatos ügyintéző, Révai Bernadett és Czakó István jogászok és Szokolay Örs városfejlesztő tanácsadó volt jelen, aki ÉLHETŐ INNOVÁCIÓS ÖTLETEKET várt tőlünk. Jelen voltak még a Közterület Felügyelet, a Polgárőrség képviselői és két állatorvos: az állatvédőknek sokat segítő dr Holdas és dr. Hegedűs.

A jogászok szerint, hozzávetőlegesen 7 ezer kutya él Zuglóban, de ebből csak kb. 3500 a bejelentett eb. Megjegyeztem, hogy a KÖTELEZŐ ÖNKORMÁNYZATI EBNYILVÁNTARTÁS MEGSZÜNÉSE humánegészségügyi veszélyt is jelent! Nem lehet nyomonkövetni, hogy be van-e oltva minden eb!

dr. Holdas szerint a csip-leolvasásokhoz elegendő a kerületi 8 db. állatorvosi rendelő, egy kutyakozmetikus (az Erzsébet királyné úton) és a Polgárőrség irodája. Valójában a nem kötelező csip-ellenőrzés és a kevés csipleolvasó hely óriási gond a gazdi megtalálásánál – ahogy mi gyakorló állatvédők jeleztük is ezt. A Panelkutya Egyesület tapasztalatai szerint a gazdátlan, kóbor kutyák 80%-ában nincs csip. Az állatorvosok pedig a gazda lakhelyváltozás-bejelentését hiányolták, ami a csip-nyilvántartás hatékonyságát gyengíti.

Szabó Rebeka alpolgármester szerint, a kihelyezett gyűjtők ellenére kutyaürülék felszedés még nem eléggé elterjedt Zuglóban. Megjegyeztem, hogy előnyösebb lenne a kiszámítható, (pl. hálózatos) gyűjtő-kihelyezés , hogy ne kelljen túl sokat cipelni a kutyagumit . (Jelenleg „véletlenszerű" a gyűjtők helye.)

Az állatvédők szerint a ZUGLÓI KUTYAFUTTATÓK SZŰKEK, pedig ezek egyben kedvelt közösségi terek is lennének.

A Vigyél Haza Alapítvány okos kezdeményezése, hogy rendezvényeken csip-ellenőrzést tartanak, hiszen idővel a csip is meghibásodhat!

Itt a kerekasztalnál feltettem néhány kérdést és javaslatot – melyeket már tavaly szeptemberben is megküldtem a Polgármesteri Hivatalnak (de azóta sem kaptam választ):

· Van-e olyan kutatás, hogy HÁNY VÁROSLAKÓRA KELL EGY ÁLLATOTTHON (= menhely)? – Nem kaptam válasz most sem...

· Mivel a társállattartás növekedőben van, így - szerintem - MINDEN bp-i kerületnek kéne egy önkormányzati fenntartású kisebb állatotthon, amit hatósági felügyelettel – akár a helyi állatvédők is működtethetnének. Erre nincs pénz, mondta Szabó Rebeka. Ő inkább az Illatos úti telepet bővítené. (Igen, mert az fővárosi illetékességű és mert nem ismeri a rossz hírét!)

· KÖZTÉRI CSIPLEOLVASÓK kihelyezését javasoltam, amikhez bárki hozzáférne, ha talál egy kutyust és rögtön értesíthetné is a gazdit.

· A társasházaknak foglalkozni kéne a házban megtűrt macskák ivartalanításával – főként itt és a nem-használt ingatlanokban szaporodnak el.

· Zuglóban lehetne egy patakparti KUTYASTRANDOT létesíteni, mint hazai kuriózumot – persze nem feltétlenül ingyenes használattal.

· Legnagyobb gond a lakossági információ hiány! Nem ismerik a csipleolvasó helyeket és a leolvasás ingyenességét sem.

Míg Bécsben nincs macska, és tőlünk viszik a gazdátlan cicákat, addig Ausztráliában – természetes ellenség hiányában – túlszaporodtak a macskák és dúvadnak számítanak – azaz kilőhetők.

Megjegyeztem, hogy mi a Fauna Alapítvány aktivistáival mindenféle állat-és természetvédelmi problémában segítünk, így szembesülünk a macskák, varjak, szarkák és más túlszaporodó ragadozók okozta városökológiai gondokkal is. Pl. városlakó énekes madaraink majdnem teljesen eltűnőben vannak! (Észrevettétek?)

A Közterület Felügyelet javasolta, hogy legyen zuglói nyilvános lakossági állatvédelmi FC-csoport.

Végül dr. Holdas konkrét kérdést tett fel : „Van-e pénze a Zuglói Önkormányzatnak, mert az ÁLLATVÉDELEM KATASZTROFÁLIS HELYZETBEN VAN MA ÉS CSAK AZ ÁLLATBARÁTOKNAK KÖSZÖNHETŐ, hogy még így állunk és nem még rosszabbul...

Szabó Rebeka alpolgármester-asszony csupán az információáramlásban és szemléletformálásban ajánlotta fel a Polgármesteri Hivatal segítségét.

Zugló, Alsórákos, 2015. november 13.

Balogh Judit Anikó elnök /Fauna Alapítvány

Mi itt lakunk!

Helyi lakosok az Önkormányzatba? Egyszer érdemes kipróbálni!
Támogassa Ön is Egyesületünket és Várnai Lászlót, hogy Zuglóban
zuglói lakosok is dönthessenek fontos kérdésekben.