Várnai László

Süketnek tetszik lenni, Tekintetes Kormány???

2015. április 17.

Rangos helyszínen, az Akadémia épületében rendezték meg a Széchenyi Akadémia és a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont szervezésében a „Mindent a maga helyén – Múzeumliget vagy tudatos városfejlesztés" című, a Liget Budapest projekthez kapcsolódó városfejlesztési konferenciát.

Hogy a végén kezdjük: a konferencia zárásaként, közös állásfoglalást fogalmaztunk meg, melyet kézfeltartartással szavazva a résztvevők egyhangúlag elfogadtak:
Budapest harmonikus és fenntartható fejlesztése megköveteli, hogy az egyedi tervek és kiemelt beruházások illeszkedjenek a főváros elfogadott hosszú távú fejlesztési koncepciójához. A kulturális intézményhálózat fejlesztése során legyen elsőrendű cél történelmi és műemléki értékkel rendelkező, kihasználatlan épületállomány hasznosítása, a barnamezős területek rehabilitációja.
A „Múzeumliget" projekt ellentétes a fenti célokkal, ezért annak felfüggesztését és a múzeumok elhelyezésének újragondolását javasoljuk.
Budapest zöldterületeit a város életében betöltött, pótolhatatlan szerepüknek megfelelően, zöldterületként kell megőrizni. Legjelentősebb történeti kertünket, a Városligetet tájképi és természeti értékeit megőrizve, új épületek elhelyezése nélkül kell helyreállítani.
A kulturális létesítményeket, köztük a turizmust vonzó múzeumokat decentralizáltan célszerű elhelyezni, ami a látogatókat arra ösztönzi, hogy a város különös vonzerejét adó gazdag történelmi városszövet minél nagyobb részével ismerkedjenek meg.
A Nemzeti Galéria helye továbbra is a budai Várban legyen.
A Néprajzi Múzeum kerüljön a volt Mária Terézia laktanyába.
A Műszaki és Közlekedési Múzeum kialakításáról egy átfogó szakmai koncepció ismeretében döntsenek. A Biodóm sorsáról külön társadalmi vitát kell lefolytatni.

A hatalmas emeleti előadó zsúfolásig megtelt, nagyon aktuális és érdekes volt a program összeállítása és a meghívott előadók személye. (a MUT rendezvényei mindig teltházasok, az érte kapható kreditpont komoly vonzerő :)
net20150417 101419


A moderátor, Osskó Judit, bevezetőjében kihangsúlyozta, hogy az Új Nemzeti Galéria új tervpályázatán, az újbóli eredményhirdetés okán ismét fellángolt az érzelmi és szakmai vita.
Öt új múzeum megépítésének a lehetősége nem túl gyakori - párbeszédre lenne szükség, társadalmi vitára, nem tévesztve szem elől Budapest harmonikus fejlesztését. Ezzel szemben semmilyen érdemi társadalmi egyeztetés nincs, az alulró jövő kezdeményezéseket negligálják, minden értelmes javaslat süket fülekre talál.

Körmendi Imre (a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke) szerint a Múzeumnegyedet nem lehet kiragadni a városi szövetből és a város fejlesztési koncepciójával ellentétesen megvalósítani. A gazdasági sikeresség korunk fétise - az egész Liget Projektet csak ezen a szűrőn keresztül szeretik nézni, bár a gyors megtérülése nagyon is kétséges, állítson bármit is a KPMG. Kifogásolta az erőteljes kormányzati ráhatást, a Liget Projekt során is tettenérhető "hirtelen felindulásból elkövetett jogalkotás" káros gyakorlatát. Kitért arra, hogy a társadalmat érintő alapvető kérdésekben a részvételi demokrácia elvén széles tárdsadalmi konszenzus szükséges. A hatályos építési törvények elvárásaival is (nyilvánosság, tájékoztatás, partnerség) szembemegy a Projekt: kerülik a nyilvánosságot, titkolódznak.

Schneller István, volt budapesti főépítész kritizálta a városfejlesztési döntési mechanizmusokat, hogy hiába létezik a Budapest 2030, azaz Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepciója, az ettől független, hirtelen felbukkkanó, azt alkalmanként semmibe vevő projektek egyre szaporodnak. Ezek a projektek bizonyos szempontból összefüggenek egymással, például a Hauszman-projekt a Budai Vár fejlesztésének koncepcióterve tartalmazza a Galéria funkcióváltásának tervét, ezért volt szükséges új helyet keresni neki. Nagy budapesti puzzle-hoz hasonlította a városfejlesztési koncepciót, ahol alaposabb megfontolás nélkül, ide-oda tologatva keresik kis darabkák helyeit. Véleménye szerint a kulturális helyszínek szétszórt elhelyezkedése egy városban előnyt jelent, mert így nagyobb területen képes turisztikai vonzerőt gyakorolni.

Pákozdi Imre közíró a Liget Budapest hatástanulmányait bírálta. (Első és második rész.) Hibás számítások hibás következtetéseiről beszélt, számításai szerint például az egyik hatástanulmány mintegy 1 milllió látogatóval kevesebbel számol. Alábecsüli a Ligetet érő környezeti hatások mértékét, hiszen pl. a Liget közepén álló Új nemzeti Galériát is meg kell valahogy közelíteni... Kétségbe vonja az egymás mellé telepített múzeumok szinergia hatását, nem ért egyet a látogatottság növekedését. Meggyőződése szerint az emberek konkrét kiállítások után érdeklődnek, nem fognak csak azért bemenni egy múzeumba, csak mert közel van. Marketing szempontból persze lehet eredményes múzeumok közös fellépése, de ennek egyáltalán nem feltétele a földrajzilag közeli elhelyezkedés, sőt.
net20150417 101451

Jámbor Imre tájépítész előadásában az úkori városi közparkok, népkertek létrejöttének okairól és funkcióiról beszélt, hogy a polgárosodás, nemzetté válás fontos színhelye volt, közösségi tér. Részletesen ismertette a Városliget kialakulásának történetét, felrajzolta a Nebbien által tervezett kertművészeti alkotás geomertiáját. Ebbe a rendszerbe zavart bele először az Állatkert területének leválasztása, később az Ezredéves Országos kiállítás, mely során tragikus módon több száz fát vágtak ki (pedig lett volna elég üres terület a Ligeten túl a kiállítás számára, érthetetlen, hogy miért pont ide kellett tervezni), azután a Hősök tere, majd a Felvonulási tér lebetonozása...
Jámbor Imre nyomatékosította, hogy "A Városliget szerepe, hogy ZÖLD legyen!" ahová passzív, rekreációs céllal, kikapcsolódást, pihenést keresve jönnek a látogatók. Véleménye szerint egy városi közparknak a városlakók igényeit kell kielégítenie és nem a túristáknak megfelelnie. A Városligetet eredeti térszerkezetében, funkciójában, szépen karbantartva kell megőrizni, lásd Central Park vagy a müncheni Englischer Garten.

Persányi Miklós (FÁNK főigazgató) előadása az eddigiekhez képest egy kicsit többet árult el az Állatkert fejlesztéséről. Ami eddig is ismert volt, hogy a Biodome és Pannonpark megépítésére 250 milliárd Ft-ot szavazott meg a kormány és láttunk néhány külső látványtervet. 
Persányi Micimackó szavaival érzékeltette, miért van feltétlenül szükség egy fedett, minden évszakban egyformán látogatható, klimatizált Biodom-ra, merthogy "Télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van..." és télen senki nem kíváncsi az elefántokra, pedig ők akkor is ott vannak. Véleménye szerint az eddigi évi egymillió látogató mellé reálisan további 500 ezer újabb látogatóra számíthat az Állatkert a Biodome megépítése után. Ezzel a másfél millós látogatószámmal lehet majd  nullszaldós az Állatkert üzemeltetése, egyedüliként az országban.
A tervek  szerint a budapesti Biodome Európa legnagyobbja lesz,
A lipcsei Gondwanaland a Vidám Park példaképe
73571

net20150129 allatkert fejlesztes latvanyterv 01

Paulinyi Gergely


Zoboki Gábor bombát robbantott az Új Nemzeti Galériára kiírt pályázaton: a kiírásban szereplő városligeti helyszín helyett a Várba, a Szent György térre tervezte az új épületet. Szerinte a Szent György tér a nemzet valódi főtere, legfontosabb szakrális tér, a legfontosabb közgyűjtemény helye, a magyar Akropolisz, de az ott ásító "fekete lyukat" a Galéria épülettömbje kell kitölteni.
Gunyoros stílusban minden irányba osztott kritikát, a városligeti Múzeum Negyed tervezését ésszerűtlenségükben Sándor György-i Burda szabásmintákhoz hasonlította; az egész terv mögül hiányzik a program, a tartalom - ezt az építészek nem tudják megoldani. Nem látja a szakmai hátteret, aki szakmai tanácsokat ad a kormányzatnak. Felszólította a Kamarát, hívják el a miniszterelnököt és mutassák meg, mit is csinálnak, gondolnak az építészek.
A várost kell kérdezni, mit akar és ahhoz szabni a projektet.
Kitért a látványtervekben rejtőző hazugságokra is: 4 méter magas emberek sétálnak 30 méter magas fák között - ilyen arányok mellett nem is tűnnek annyira elfogadhatatlan méretűnek a tervezett új épületek. Az Új Nemzeti Galéria épületének alapterülete a Hősök teréhez mérhető, gigantikus 40 méteres magassága dupla akkora, mint a MÜPA.

net27070-lead-cover3
Zoboki Gábor terve az Új Nemzeti Galériára
netzoboki mng var metszet

FOLYTATÁS HAMAROSAN!




Marosi Ernő


Bugár Mészáros Károly

Erő Zoltán (építészmérnök)

Ráday Mihály

Kévés György (építészmérnök)


A közös állásfoglalás mégegyszer:
Budapest harmonikus és fenntartható fejlesztése megköveteli, hogy az egyedi tervek és kiemelt beruházások illeszkedjenek a főváros elfogadott hosszú távú fejlesztési koncepciójához. A kulturális intézményhálózat fejlesztése során legyen elsőrendű cél történelmi és műemléki értékkel rendelkező, kihasználatlan épületállomány hasznosítása, a barnamezős területek rehabilitációja.
A „Múzeumliget" projekt ellentétes a fenti célokkal, ezért annak felfüggesztését és a múzeumok elhelyezésének újragondolását javasoljuk.
Budapest zöldterületeit a város életében betöltött, pótolhatatlan szerepüknek megfelelően, zöldterületként kell megőrizni. Legjelentősebb történeti kertünket, a Városligetet tájképi és természeti értékeit megőrizve, új épületek elhelyezése nélkül kell helyreállítani.
A kulturális létesítményeket, köztük a turizmust vonzó múzeumokat decentralizáltan célszerű elhelyezni, ami a látogatókat arra ösztönzi, hogy a város különös vonzerejét adó gazdag történelmi városszövet minél nagyobb részével ismerkedjenek meg.
A Nemzeti Galéria helye továbbra is a budai Várban legyen.
A Néprajzi Múzeum kerüljön a volt Mária Terézia laktanyába.
A Műszaki és Közlekedési Múzeum kialakításáról egy átfogó szakmai koncepció ismeretében döntsenek. A Biodóm sorsáról külön társadalmi vitát kell lefolytatni.


Zágon Zsuzsa

Mi itt lakunk!

Helyi lakosok az Önkormányzatba? Egyszer érdemes kipróbálni!
Támogassa Ön is Egyesületünket és Várnai Lászlót, hogy Zuglóban
zuglói lakosok is dönthessenek fontos kérdésekben.