Várnai László

"Mehr licht ! "

Több fényt!

"Elfogtunk egy levelet", mely a Parlament Kulturális Bizottságának szól

2015. október 26 -
A Parlament Kulturális Bizottságának ülése után született ez a levél.
Írója abban reménykedik, hogy a józan ész és lelkiismeret még létező jelenség, és nem veszett ki mindenkiből. Ezért fordul közvetlenül a Bizottsághoz, Baán László meghallgatását követően.
„A Lélekben hiszek,
Amely megzúdul ott, ahol akar.
Hiszem, hogy zúdul, akar és teremt,
Zúdul s teremt miáltalunk."
/Sík Sándor: Megyeri Hitvallás/
„Magyarország történelme és vele együtt kultúrája, műveltsége olyan mély gyökerei a több mint ezer éves magyar tölgynek, melyek eddig a legnagyobb viharokban is biztonságban tartották a lombot. De akkor is egyensúlyt biztosítottak, amikor egy-egy ág felelőtlenül, az egész egyensúlyát veszélyeztetve törekedett eltakarni a többit. A Magyar Országgyűlés Kulturális Bizottságában olyan döntéseknek kell születniük, amelyek figyelembe veszik a Bizottsághoz tartozó egy-egy terület sajátos igényeit – ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, igazságos és bölcs döntések szülessenek, szükség van az érintettek bevonására is. Azért dolgozunk, hogy a ránk bízott felelősség súlyának megfelelő döntések meghozatalával elősegítsük az oktatás, a kultúra, a média, valamint a sport szellemi és fizikai értelemben vett intézményeinek fejlesztését és fejlődését. Bár a Bizottsághoz nem csak a kultúra szűken vett értelmének hatáskörébe eső területek tartoznak, mégis közös bennük, hogy az emberi lelkesültség és alkotókészség olyan eredményei mutatkoznak meg rajtuk, amelyek újból és újból képesek gyarapítani azt a magyar lombkoronát, amelyet örökségül nyertek.S ha a mi munkánk csak egy hajtás is – a fény felé igyekszik."
(A Kulturális Bizottság elnöke által jegyzett szép köszöntő, hitvallás, a Parlament honlapjáról)


Tisztelt Kulturális Bizottság !

Nem szólnék szakmai kérdésekről, múzeumokról, csak a fényről, mert az Önök bizottságának elnöki köszöntője is erről szól. Munkájuk a fény felé törekszik.

Meghívták Baán Lászlót, hogy megvilágítsa a nevével fémjelzett projektet, eloszlasson sötét árnyakat.
A fény és az igazság rokonok. Ahol hazugság van, ott nem lehet fényről sem beszélni. Itt tehát ehhez Baán Lászlónak a szín tiszta igazat kellett (volna?) mondania. Tekintsenek vissza a jelenetsorra. Őszinte volt Önökkel? Mondatai igazságot és fényt árasztottak, vagy valami mást? Nem esetleg valami erőszakosat, háttérben zajlót, manipulatívat? Lehet, hogy nem a színtiszta igazságot hallottuk? Gondolják jól át!

Az igazság az, hogy mára már tudott dolog, hogy volnának jobb megoldások a projekt céljainak elérésére.

Az első nagy félrevezetés tehát az, hogy a kitűzött célt csak a mostani Múzeum-projekt keretében lehet elérni. Nem is a projekttel foglalkozom, hanem a fénnyel, az igazsággal. (Nem is Baán Lászlóval, aki maga is áldozat. )

Hogyan működik a hazugság, mi okoz sötétséget?

Lássunk egy példát: „Nő a zöld felület."

Ez olyan igazság, amely egy nagy hazugságot rejt el. Ha a Liget visszakapja eredeti területét, megszűnnek, vagy keskenyebbé válnának a belső utak, Rákosi menekülő repterének kövét végre feltörik, a Liget határa visszakerül a helyére, akkor ezek után, ez a reálisan alapul szolgáló zöld terület, jelentősen csökken az új építésekkel, és nem nő. Hogy is nőne, ha építenek bele? Ez csak ügyeskedés, játék a számokkal, hangulatkeltés, megtévesztés. Egyszerűen nem igaz. (Persze a profi kommunikátor tudja, mit beszél. A jelenlegi zöld gyarapszik. Otthon le tetszenek kövezni a fél kertet, majd felszedni egy részét, hogy nőjön a kert.)

A második nagy manőver, hogy ez a méreg drága projekt a) rentábilis b) egy másik bugyorból megy. Nem abból, amely minden mással összefügg? Van egy külön államkassza? Van egy szűkölködő össznépi és egy magának lovas szobrot, stadiont, klientúrát építő másik?

A harmadik hamis manőver, hogy nem kell betartani gyakorlatilag semmilyen érvényes jogszabályt, korlátozó kritériumot, mert – megint csak jogi trükkel – állami nagyberuházássá lett téve a dolog. Nem egy erőmű, nem autópálya, nem vasút, nem Duna-híd, nem egy óriási ámde jövedelmező beruházás, nem is egy új központi kórház, nem bányanyitás - hanem múzeumok. És hová? Közparkba, a város ligetébe. Pestre, ahol alig van zöld. Pedig lehetne máshová is, másképpen is. Esetleg több és tehetségesebb munkával.

A negyedik manőver, hogy ez jó lesz mindenkinek.
Azért veszélyes ez a beállítás, mert több részérdek van, amely jól járhat, és persze lelkesen nyilatkozik (pozitívan érintett muzeológusok, tervezők, szakértők, turizmusszervezők, beruházók, várba berendezkedők, stb.), de nem szolgálja a valódi közérdeket, a városlakók érdekét, egy park céljait és lehetőségeit. Jó, hogy épülhetnek múzeumok is a stadionok mellett, de lehetne ám növelni is a zöldet, kitágítani azt a város szíve- (Podmaniczky utca) és a rettenetes rozsdaövezet (Rákos rendező) felé. Épüljön meg minden múzeum, meg még kettő, de jobb helyválasztással, hallgatva a jó szóra.

A Nyugatitól zöldövezetben, benne múzeumokkal, el lehetne jutni az Állatkerten át a Ligetbe és tovább a Rákos rendezőn keresztül akár Újpestig. Akkora tér adódna fejlesztésre, hogy abba három 200 milliárdos projekt is belefér, ha valaki ebben utazik. Miért pont a város ligete kell az ingatlanfejlesztőnek? (A Liget ZRt álnév. Valódi neve Városliget INGATLANFEJLESZTŐ Zrt., ami már önmagában is árulkodó. Nem véletlenül harapják el a szót. Ez sem őszinte dolog. Inkább árnyék, mint fény.)

Az ötödik manőver a tények nyílt, szemrebbenés nélküli meghamisítása.
Egész egyszerűen nem tüntettek fel pl. egész facsoportokat ott, ahol az építkezés miatt ki kellene őket vágni. Tessék gyorsan kimenni a Ligetbe – amíg nem késő – és összehasonlítani a nyilvánossá tett térképet a valósággal. Lefényképeztük. Olyan fák sorát fogják látni, amik papíron nincsenek is.

Hatodik manőver. Egyre nehezebb olyan embert találni, aki jónak tartja a terveket, de csak azt a néhányat lehet hallani a tömegkommunikációban. A városvédők, építészek, közgazdászok, egész rendezvényekre való remek előadó, okosan és jó szándékkal ágál lehetséges jobb megoldások mellett. Falra hányt borsó, amíg kizárólag a Ligetre szól a kinevezés és nem a jó megoldásra. Addig reménytelen minden.

Az egész Liget-Múzeum projekt egy drága és erőszakos üggyé kezd zülleni. Kínos politikai baklövéssé. Elszabadult hajóágyú, ami – titokban talán már el is ejtett célra - lődöz, de nincs, aki megfékezze, nincs, aki szólna az ütegnek, hogy lőhetne jobban is. Talán a Kulturális Bizottság megtehetné.

Személyes tapasztalatomról szeretnék még beszámolni.

Gyűjtöttem aláírásokat a projekt jelenlegi formája ellen, hetekig. Volt alkalmam sokakkal elbeszélgetni. Soha ilyen könnyen nem gyűltek aláírások. Az emberek megkönnyebbülve csatlakoztak. Visszajöttek, mikor meghallották, miről is van szó. Letették nehéz szatyrukat a Liget-közeli bevásárló hely előtt és lélekben is felszabadultak, amikor – illúziók nélkül – csatlakoztak a tiltakozó kezdeményezéshez.

Csak úgy dőlt a gőz, a tiltakozás.

Nem mindenki írt alá, aki egyetértett a petícióval. Ők arra hivatkoztak szabadkozva, hogy olyan helyen dolgoznak, ahol ez nem lenne szerencsés. Nem tudtam azt mondani, hogy nem kell félni, mert akkor én hazudtam volna.

...aki hazudik, az lop, hazudni, csalni csúnya dolog" – énekelte a nemzet csótánya 1984-ben...
Nincs kétségem sajnos afelől, hogy Bizottságuknak el kell siklania a hallottak felett. Jött egy lehengerlő, karizmatikus, magas helyen jól fekvő, (másban) elismert és tehetséges ember és lyukat beszélt az Önök hasába a fülem hallatára. Utólag azt kommunikálhatja, hogy „érdemi ellenvetés nem volt a Bizottság részéről", mint ahogy az említett aláírásokat is támogatónak minősítette. És nem szakadt le a plafon.

Ezek kommunikációs trükkök. Ezt tanítják. Ezek sötét dolog. A világosság erői nem jártasak ezekben a trükkökben. Más páston vívnak és ezért gyengének látszanak.

Ha ennyi trükközéssel, manőverrel, füllentéssel állunk szemben – és ZRt eddigi költéseiről és annak hasznosságáról még szó sem esett – akkor hol itt a fény, és ki őrzi a tölgyet?

Kívánok a Kulturális Bizottságnak bölcsességet, éberséget és bátorságot fontos munkájához!

Budapest, 2015. október 26.

Keleti Péter
zuglói aláírásgyűjtő

Mi itt lakunk!

Helyi lakosok az Önkormányzatba? Egyszer érdemes kipróbálni!
Támogassa Ön is Egyesületünket és Várnai Lászlót, hogy Zuglóban
zuglói lakosok is dönthessenek fontos kérdésekben.