Várnai László

„Javaslat a Városligeti Építési Szabályzat elfogadására”

2014. JÚNIUS 30.
Vonatkozó részlet a Fővárosi Közgyűlés jegyzőkönyvéből
:

A napirend 19./ pontja: Javaslat a Városligeti Építési Szabályzat elfogadására.

ELŐTERJESZTŐ: dr. Szeneczey Balázs

HOZZÁSZÓLÓK: Somfai Ágnes, Tarlós István, dr. Kaltenbach Jenő, Várnai László, Molnár Gyula, Horváth Csaba, Baán László, Bánsághi Tamás, Szabó György, dr. Havas Szófia


ELNÖK:
Szeneczey főpolgármester-helyettes úr az előterjesztője, és egy 029-es módosító javaslat került beadásra, Léderer Tamás úr levelét olvassuk, és képviselő asszony is aláírta.


Kíván-e szólni főpolgármester-helyettes úr, mielőtt átadom a szót a képviselőknek? (Dr. Szeneczey Balázs: Nem.) Nem. Akkor képviselő asszonyé a szó.

SOMFAI ÁGNES (független):
Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Főpolgármester Úr! A sajtó korábbi információi alapján erre a mai közgyűlésre ezen napirend miatt került sor. Én nem tudom, hogy a háttérben mi történt, de az biztos, hogy a mai nap a határideje a fővárosnak, hogy ezt a törvényben kimondott és meghatározott Városliget építési szabályzatot jóváhagyja.


Én először kérdezni szeretnék, mert nem sokat hallhattuk főpolgármester urat arról, hogy mi a véleménye erről a beruházásról. Volt egy rövid sajtóközlemény, de ezen kívül én nem hallottam, hogy hogyan gondolkodik erről.

Két területen lennék kíváncsi a véleményére. Az egyik, hogy erről az egész eljárásról mi a véleménye? Amikor a parlament elfogadta a Városliget kiemelt projektről szóló törvényt, akkor többek között minden szabály betartása alól mentesítette a beruházót. Többek között azt is kimondta, hogy nem kell megfelelni a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciónak, hiszen ebben nem szerepel ilyen jellegű nagyberuházás.

Tehát az egyik kérdésem, hogy magáról az eljárásról mi a véleménye, hogyha erre tud válaszolni, illetve a projekt tartalmáról mi a vélemény. Hiszen ez a projekt azon kívül, hogy nagyon hirtelen gyorsasággal merült fel az ötlete, ezért nem is szerepel például korábbi hosszú távú fejlesztési koncepciókban. Ez 150 milliárd forintról szól. Azt gondolom, hogy ennek az egyik része egy olyan körülbelül 80 milliárd forintnyi rész. Ez hasznosan elkölthető, hiszen a Városligetnek és a legtöbb fővárosi közterületnek, parknak az a legnagyobb problémája, hogy nincsen megfelelő forrás a fenntartásra és a karbantartásra. Tehát azzal mélységesen egyetértünk, hogy fel kell újítani az ott lévő sétányokat, és oda kell figyelni a területre.

Viszont nagyon sok olyan pluszforrást fog ez igényelni, amit viszont én úgy tudom, hogy a fővárosnak kell majd kifizetnie, a kapcsolódó közlekedési beruházásokat majd a VEKOP-ból kell megpályáznia a fővárosnak, ami azt gondolom, hogyha nem valósul meg, akkor maga a projekt lesz működésképtelen, illetve nagyon furcsa dolog megint csak, mert lekötjük vele a teljes uniós rendelkezésre álló forrást.

Úgyhogy arra lennék kíváncsi, hogy magáról a projektről mi a véleményük. Mi a véleményük arról, hogy a Városligetnek a beépítése nőni fog, mi a véleményük arról, hogy Budapest a világ első tervezett közparkját lényegében megszünteti közpark besorolásúnak lenni, és jelentős nagyságú múzeumi épületek kerülnek egy közpark közepébe, ahelyett, hogy megvizsgálták volna azt, hogy mi lenne, hogyha ezeket máshol valósítanák meg, milyen egyéb extra hatása lenne annak, hogyha például egy barnamezős területen valósítanák ezt meg.

Úgyhogy egyszerűen tényleg elképesztő ez az egész eljárásrend és maga a projekt, úgyhogy kíváncsian várom, hogy önök ezt támogatni tudják-e. (Taps a hallgatóság soraiban.)

ELNÖK:
Főpolgármester úr!


TARLÓS ISTVÁN főpolgármester:
Mindenekelőtt rövid leszek. Téved a képviselő asszony, nem ez az oka a mai közgyűlésnek, hanem ez a júniusi rendes közgyűlés. Ezek ilyen politikai prekoncepciós vélemények, hogy ezért meg azért van közgyűlés, ha van, akkor az a baj, ha nincs, akkor az a baj. Ez a júniusi rendes közgyűlés, maradjunk abban. Aztán hogy az ellenzék melyik tagja milyen önálló véleményt alakít ki, hogy miért van közgyűlés, ez az ő dolguk.


A másik, amit mondani szeretnék, hogy az utóbbi időben egy-egy ellenzéki képviselő felszólongat engem, hogy mondjak véleményt erről meg arról, hol egy törvényről, hol erről, hol arról. Ne haragudjanak, az ellenzéki képviselők nem a főnökei a főpolgármesternek. Engem hiába szólongatnak fel, véleményt saját akaratomból mondok arról, amiről jónak látom, és az, hogy egy ellenzéki képviselő bármilyen jó szándékkal vagy manipulatív szándékkal felszólongat, hogy mondjak véleményt, ez nem hiszem, hogy egy kötelező feladat számomra. Majd én el tudom dönteni, hogy mikor mondjak véleményt és mikor nem, vagy ha van véleményem, azt mikor tegyem közzé. Higgye el, hogy ezt én magam el tudom dönteni. Az ilyen felszólongatásoknak semmi értelmük nincs, az ellenzéki képviselőknek nem hiszem, hogy az a szerepük, hogy megpróbálják véleménynyilvánításra kényszeríteni a főpolgármestert. Ez egy elég súlyos szereptévesztés.

Ami pedig az előterjesztés tartalmát illeti, majd a tartalomról szólni fog az előterjesztő főpolgármester-helyettes úr. Köszönöm szépen.

ELNÖK:
Kaltenbach Jenő dr. ügyrendi kérdésben.


DR. KALTENBACH JENŐ (független):
Tisztelt Közgyűlés! Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy a reggeli javaslatom, amelyik úgy szólt, hogy ezt vegyük előre, tartalmazott egy másik javaslatot is, hogy tudniillik adjunk szót az ügyben érintett civil szervezetnek. Erről nem történt szavazás, úgyhogy kérem, hogy erre térjünk vissza.


ELNÖK:
Nincsen szükség szavazásra; az SZMSZ szerint öt perc áll rendelkezésre, ha az elnök megadja a szót. Én természetesen megadom a szót, úgyhogy most kérjük Várnai László urat – ha jól tudom, ő jelezte a hozzászólási szándékát –, hogy szíveskedjék ide kifáradni a pulpitushoz. Öné a szó. Kérem, ezt ne udvariatlanságnak vegye, mindenhol vannak működési szabályok, öt percben kérem szépen, hogy foglalja össze a véleményét. Köszönöm.


VÁRNAI LÁSZLÓ, a CivilZugló Egyesület képviselője:
Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Képviselők! A CivilZugló Egyesületet képviselem. Ez egy Zuglóban bejegyzett, 2007 óta működő egyesület. Plazák ellen küzdöttünk méretekben, sok mindenben, és most a Liget ügyében gondoltuk úgy, hogy érdemes megszólalnunk és aktivizálni magunkat. Amúgy én Zuglóban vagyok önkormányzati képviselő.


Azt láttuk, hogy ezek a tervek – végigkövettük ezeknek a születését – végiggondolatlanok. Ismerik önök is ezeket az érveket: nem lehet úgy elkölteni 150 milliárd forintot, hogy nincsenek hatástanulmányok. Amikor kérdezzük Baán úrtól, hogy ez hogy van, azt mondja, hogy majd meg fog születni. Ehhez képest már kiírtak építési tervpályázatot. Teljesen abszurd, hogy a gombhoz varrják önök a kabátot most; nem lehet úgy épületeket megterveztetni, hogy most tervezünk egy olyan szabályozást - amit VÉSZ-nek hívnak, elég szimbolikusan -, ami utána a Ligetbe épületeket tesz. A Nemzeti Galéria tökéletes helyen van ma a Budai Várban, minden turista, aki Budapestre jön, látja a Nemzeti Galériát, és ha akar, bemegy. Ha a Ligetbe ezt elsüllyesztik, az a Nemzeti Galéria látogatottságának ártani fog.

A másik fele, hogy a Ligetnek a megújítását, rendbetételét nem kell összekötni ezzel a projekttel, a Ligetre rá kellene költenie a fővárosnak vagy a Városliget Zrt.-nek azt a pénzt, amit a Liget igényel – én 46 éve élek a Liget mellett –: padokat kell megjavítani, bútorokat cserélni, növényzetet ültetni. Ahogy a parkot használják, az nyilván kopik, ezt meg kell tenni, nem kell összekötni a múzeumokkal. Az önök hosszú távú szabályozási tervében, a 2030-as tervben az szerepel, hogy a fővárost észak-déli irányban kell fejleszteni, a barnamezős zónákat kell fejleszteni, és nem a zöldterületekbe kell beletenni épületeket. Ha beleteszik ezt az új Nemzeti Galériát – ami különösen fájó pontja ennek az egész tervnek – a zöldterület közepébe, ez azt jelenti, hogyha mondjuk egy hétvégén 10-20 ezer ember jön egy sikeres kiállításra, a Ligetet széttapossák. A Liget ma is ki van használva. Ott a Népliget, tökéletesen üres, kong, azt fejlesszék, ott van sok épület. Ezt nemcsak mi mondjuk, hanem ezt mondja az Urbanisztikai Társaság, a budapesti városvédők, a tájvédők, a Corvinus Egyetem városfejlesztése, illetőleg nagyon sok szakmai szervezet azt mondja, hogy az alapkoncepció elhibázott.

Az alapkoncepcióról nem lehetett a partnerségi egyeztetésben beszélni, mert azt mondták, hogy ez egy parlamenti törvény, de ahogy önök és a főváros kivett ebből a projektből részeket – például a Királydombra tervezett tudás- és élményközpontot, vagy azt mondták, hogy a Gasztrofalu fölösleges, ami amúgy nem is volt a projektben –, ugyanígy azt mondhatnák: rendben van, a felvonulási úton épüljön meg egy-két új múzeum, ha szükséges, de a Liget zöldterületébe ne kerüljön le, különösen ameddig nincsen megindokolva, hogy a Várban lévő Nemzeti Galéria épületével mi fog történni. Nagyon félek, hogy úgy fogunk járni vele, mint a Lipótnak az épületével, hogy üresen marad, és a végén egy minisztériumot kell beletenni. Tehát gondolják ezt végig, rengeteg üres épület van a városban, a zöldterületekbe ne tegyenek épületeket. A VI-VII. kerületiek számára – mert nekünk Zuglóban elég zöldünk van – a Liget az egyetlen zöld felület, és ha elfalazzák a Dózsa György utat épületekkel, az a fajta levegőmozgás… Sétáljon el valaki a Dembinszky utca elejétől egészen a Deák térig, nincs egyetlenegy fa se - Peterdy utca, Murányi utca, Garay utca, nincsen növényzet -, számukra a Liget az egyetlen.

Tegyék hozzá a felvonulási teret, rendben van, zöldítsék be, de ne új épületek árán. Gondolják ezt végig, és amit a közlekedésről mondanak, a Koós Károly sétány lezárása, pénzfelhasználás, ez a projekt árt a fővárosnak, ezer más helyen lehetne. Én zuglóiként például figyelmükbe tudom ajánlani Rákosrendezőt - van egy Városliget plusz nevű terv -; tökéletes közlekedési múzeumot lehetne ott fejleszteni a kisföldalatti továbbvitelével, hídátkötéssel. Tehát gondolkodjanak városi léptékben - fővárosi képviselők, nem kerületiek -; a kormánynak semmi köze a városhoz, ne ők gondolkodjanak, hanem önök gondolkodjanak nagy léptékben a városról, hallgassanak az Urbanisztikai Társaság és a civilek véleményére, meg erre a 11 ezer aláírásra, ami nagyon sok, a főváros választását eldöntheti amúgy 11 ezer ember véleménye. Kérem, ezeket fontolják meg.

Köszönöm, hogy szót adtak.

ELNÖK:
Köszönöm. Molnár Gyula képviselő úré a szó.


MOLNÁR GYULA (MSZP):
Köszönöm szépen. Tisztelt Közgyűlés! Főpolgármester Úr! 1870-ben, amikor a Fővárosi Közmunkák Tanácsa megalakult - ha valaki megnézi az ezzel kapcsolatos rendkívül veretes és nagyon igényes kiadványt, láthatja -, az akkori városatyák összefogva a kormánnyal és a magántőkével megálmodtak valamit ebben a városban. Megálmodtak valamit, aminek megrajzolták a nyomvonalát, azt mondták, hogy a nyomvonalak mellett házak lesznek, és azt mondták, hogy például az Andrássy út irányába, akkor még belefutva a mezőbe egyébként, legyen itt egy olyan tér, ami kör alakú, legyen ott egy olyan tér, ami négyszög alakú – ezeket ma úgy hívják, hogy Oktogon és Kodály körönd –, a végét pedig lezárták valamivel, és ezt ma úgy hívják, hogy Hősök tere. 1870-ben valakik, akiknek a székében most mi ülünk, hogy így fogalmazzak, akiknek mi az utódai vagyunk, mertek valamit álmodni, aminek a hatását és az előnyeit a mai napig élvezzük.


Ehhez képest pedig itt vagyunk egy olyan helyzetben – és nem akarok belemenni, Várnai úr a belső lényegét viszonylag jól megfogalmazta –, amikor nem tudok mást mondani, hogy sunnyogva, a kertek alatt, szabályozási tervek mögé bújtatva megpróbálnak tulajdonképpen gyökeresen más irányt adni egy térségnek, és nem merik ezt a dolgot kimondani. Mondják ki azt akkor, hogy a Városliget ebben a formájában befejezte a ténykedését, vége van, de majd egyszer valahol máshol, Gyömrő magasságában lesz egy új Városligete ennek a városnak. Az lehetetlen dolog, hölgyeim és uraim, hogy június 3-án megjelenik a honlapon egy májusinak tűnő meghívó egy június 6-i egyeztetésre, ami egyébként zártkörű. Pont az a lényege a szabályozási terveknek, hogy a szakembereken túl az érintettek is hozzá tudjanak szólni és bele tudjanak szólni ebbe az egészbe. Nem lehet ezt a fajta eljárást egy olyan kiemelt ügyben, mint a Városliget, megcsinálni. Pontosan és jól látszik az önök pártjának a működési módja: valószínűleg senki nem meri megkérdezni a „nagy vezetőt”, hogy mit akar, csak megpróbálják kitalálni a gondolatát és alkalmazkodnak hozzá.

És, tisztelt főpolgármester úr, nem mondtam volna ezt el, de ön nagyon-nagyon súlyos tévedésben van, amikor ezt a mondatát itt ügyrendként elmondta. Ugyanis ön egy közszereplő. Ön az első számú polgára ennek a városnak, önt az emberek közvetlenül megválasztották. És igenis önnek egy ilyen típusú ügyben véleményt kell mondania. Ha ön nem mond véleményt, akkor mi ezt úgy értjük, hogy ön egyetért vele. Ez azt jelenti, hogy ön egyetért, vagy nincs abban a helyzetben, hogy bármilyen szempontból esetlegesen más irányokat szabjon ezeknek a folyamatoknak; tehát egyetért vele, élére áll és végre fogja hajtani mindazt a tervet, amit önnek ezek szerint készen adnak. Ez nem jó. Ezt is tudniuk kell a fővárosi embereknek. Persze ki lehet utána oktatni minket, hogy ez a mi agóniánk, meg ez a mi végjátékunk, meg miért szólítjuk önt fel. Azért szólítjuk önt fel, mert ön testesíti meg per pillanat ennek a politikai erőnek, a többségi politikai erőnek a szándékait akár közjogi, közigazgatási, akár pedig városfejlesztési értelemben. Ha ön hallgat, az azt jelenti, hogy ön egyetért. Ha ön egyetért, akkor pedig azt tudjuk önnek mondani, hogy mi nagyon nem értünk önnel egyet – ez nem újdonság –, és nem is tudjuk ebben a dologban támogatni önt.

Köszönöm.

ELNÖK:
Köszönöm. Főpolgármester úr!


TARLÓS ISTVÁN főpolgármester:
Nem akarok és nem is fogok vitába bonyolódni, képviselő úr, ez az önök értelmezése. Én pusztán azt fogalmaztam meg, és nem baj, ha figyel a szavaimra, mielőtt még ügyetlenül félremagyarázza – az ügyetlen félremagyarázás az önök soraiban nem az ön reszortja szokott lenni –, hogy azt, hogy bizonyos kérdésekben mikor mondom el a véleményemet, én döntöm el, és nem ellenzék.


Nem az a kérdés, hogy van-e véleményem, hanem hogy mikorra időzítem, hogy azt elmondjam. Már megbocsásson, de a főpolgármester számára nem ellenzéki képviselők fogják meghatározni azt az időpontot, hogy ők sajátosan próbálják értelmezni a helyzetet, ahhoz meg joguk van, mert az meg az ő dolguk, ezt meg én nem befolyásolom.

ELNÖK:
Köszönöm. Horváth Csabáé a szó.


HORVÁTH CSABA (MSZP):
Köszönöm a szót. Tisztelt Főpolgármester Úr! Nem tudom, megkapta-e már a véleményét főnökétől, Orbán Viktortól. De évek óta nincs véleménye nagyon fontos kérdésekben, és mindig hivatkozik arra, hogy a törvény így, a törvény úgy, önnek ehhez nem kell, hogy viszonya legyen.


Szerintem ön fordítva ül a lovon. Önt a budapesti polgárok választották meg, éppen ezért igenis kutya kötelessége lenne időnként, hogy a budapesti polgárok érdekét nyilvánvalóan sértő ügyekben meg kellene, hogy jelenjen a főpolgármesteri vélemény. Az, hogy ön ezt nem teszi meg, valóban azt az érzetet kelti, mintha ön egyetértene ezekkel a rossz történésekkel, akár a minisztériumok vidékre költöztetése, akár a főváros egy meglévő értékének, a Városligetnek a tönkretétele. És lehet hazudozni az előterjesztők részéről, hogy majd a zöldterület nem fog csökkenni, sőt még nőni fog 1 százalékkal, de tudjuk, hogy ez hazugság. Gyakorlatilag különböző minőségű zöldterületeket egybeszámítanak, ami sehol a világon egyébként nem állná meg a helyét.

Az a kérdés, hogy miért nem lehet épeszű, ésszerű magyarázatot kapni arra, hogy miért csak a Városliget tönkretételével lehet létrehozni egy új értéket. Mert abban egyetértünk, hogy egy új múzeumi negyed egy új érték lehetősége a városnak. De számos vélemény szerint és a saját főépítészük által is leírt tény, hogy Budapesten közel 1300 hektárnyi barnamezős terület van, ebből számos nagyon jó közlekedési csomópontokon, így a két javasolt helyszín Rákos-rendező vagy a Nyugati melletti terület, az egyik helyen metrókapcsolattal, a másik helyen pedig közeli kisföldalatti-, metrókapcsolattal ez hozzáférhetővé válna. Miért kell valamit tönkretenni azért, hogy egy monumentális emlékművet hozzon létre Orbán Viktor? És miért kell ehhez a város vezetésének asszisztálni? Azt gondolom, ezek a fontos kérdések.

A civilek, a szakma képviselői valami furcsaságtól indíttatva, és vélhetően nem ellenzéki szerepkörbe képzelve magukat, hanem szakmai, hivatásbeli álláspontjukat kifejtve több száz oldalnyi véleményt fogalmaztak meg az elmúlt hónapokban. Ez a városvezetés részéről és a kormányzat részéről süket fülekre talált.

Az a kérdés, hogy mikor lenne az a pont, amikor mondjuk, egy felmondási idejét töltő városvezetés azt mondja, hogy igen, ezzel mi nem értünk egyet, vagy igen, egyetértünk, és azért kérjük a budapestiek bizalmát, hogy a múzeumi negyedet a Városliget beépítésével megvalósíthassák. Azért azt tudni kell, hogy egyetlen tisztességes városban, nemcsak hogy világvárosban, nagyvárosban, de egyetlen tisztességes városban sem elképzelhető, hogy a város fő közparkját, a legnagyobb közparkját, amely több mint kétszáz éve szolgálja az itt élők érdekeit, egy ilyen mondvacsinált ürüggyel gyakorlatilag a felszámolás útjára vigyék. A jelenkor városrombolása maga a parkoknak a beépítése. Nem tudnak ehhez épeszű magyarázatot adni, hogy miért. És azt gondolom, a politikai vehemencia most hiányzik ebből a témából, és ez nagyon helyes; tehát nem kiabálással helyettesítik a civilek a rossz érzéseiket. De mégiscsak számos javaslatot nyújtottak be, amelyet önök nem akarnak, vagy nem tudnak érdemben tárgyalni és megvitatni.

És főpolgármester úr, ne mondja nekem azt, hogy önnek erre nincs lehetősége, mert van törvény az Országgyűlésben, ami elvonja a fővárostól ezt a hatáskört – nem igaz! Önök döntöttek, többször döntöttek arról, hogy ezt a városligeti múzeuminegyed-beépítést önök így, ebben a formában támogatják. Ez az önök felelőssége, személyesen az ön felelőssége. Amikor majd bekerül iksz év elteltével bizonyos évkönyvekbe, nagyon szégyenteljes periódus lesz az öné, amikor egy, a Városligettel kapcsolatos súlyos rombolás, tudatos rombolás és tönkretétel majd az ön nevéhez fog kötődni. Ha ön erre büszke, akkor legyen büszke! De egy biztos: hogy az unokái nem lesznek önre büszkék.

ELNÖK:
Főpolgármester úr!


TARLÓS ISTVÁN főpolgármester:
Megpróbálok rövid lenni. Egyrészt javasolom, hogy hallgassuk meg Baán László kormánybiztost is. És én szétválasztanám a kérdést: egyrészt, amit el akartam mondani, azt Molnár képviselő úrnak elmondtam, annak van értelme. Megkérdezem közben egyébként, hogy önök kivel, mikor, mennyit egyeztetettek annak idején az önök által elképzelt kormányzati negyedről a Nyugati környékén. De talán elnézik nekem, ha Horváth úrra én nem kívánok reagálni. Nemcsak mi ketten tudjuk, hogy miért van ez, hanem nagyon sokan mások is. Horváth úr rendszeresen azzal áll elő, hogy a főpolgármester véleményezzen hatályos törvényeket, a főpolgármester szóljon bele abba, hogy minisztériumok hol helyezkedjenek el. Horváth úr nem új ember, ő Demszky Gábor helyetteseként már megmutathatta volna, mit tud; ő azzal fog bekerülni az annalesekbe. De Horváth urat én nem minősítem, mert minősítette őt a saját politikai közösségének értelmiségi elitje az elmúlt két hónapban körülbelül tizenkét alkalommal. Úgy gondolom, nekem ezt nem kell megtennem. Ez legyen az ő problémája.


Az, hogy a Városligettel kapcsolatban mi a helyzet, ott lehetnek viták, vannak indulatok, az látszik. Lehetnek praktikus érvek, azoknak úgy kellene elhangoznia. A Városliget „tönkretétele” egy borzasztóan túlzó és idétlen kifejezés. Lehet, hogy vannak, akik ezzel a tervvel nem értenek egyet. Az a kérdés, hogy a kisebbség vagy a többség képviseli ezt a véleményt. Ilyen beruházásoknál nagyon nehéz olyan döntést hozni, amivel mindenki egyetért. Én a magam részéről egyáltalán nem neheztelek azokra, akik ellenzik ezt a beruházást. Az, hogy ettől a Városliget tönkremenne, persze, ismétlem, egy túlzó és nem feltétlenül alátámasztható állítás. Hogy valakinek mi nem tetszik benne, azt el lehet mondani. Ezért van ez a vita is. Politikai performanszt nem érdemes csinálni belőle. Őszintén szólva, ez a Közgyűlés, ideértve a civileket is… Nem értem mindig ezt a kifejezést egyébként, mert fogalmam sincs, hogy miért ne lennék például én civil. Egyetlen egyenruha sincs otthon a szekrényben, én magam sem vagyok párttag, tehát ezen a ponton nekem egy kicsit homályos az ügy, de ebbe különösebben ne menjünk bele. Én határozottan úgy érzem, hogy én is civil vagyok.

De az a javaslatom, hallgassuk meg Baán László urat, javasolom ezt a levezető elnöknek. Aztán ha itt vita alakul ki, mindenki elmondhatja a negatív véleményét is, kellő időben bizonyos dolgokról én is el fogom mondani a véleményemet, aztán mindenki meg fogja érteni, hogy miért akkor mondtam el. De hogy ez az időpont mikor van, az természetesen nem Horváth úr kompetenciája, akármilyen elkeseredetten ordítozik naponta.

Köszönöm szépen.

ELNÖK:
Köszönöm. Főpolgármester úr jelezte, hogy Baán László úr itt van a körünkben, úgyhogy most neki fogok szót adni. Kérem, fáradjon ide. (Baán László a pulpitusra lép.) Parancsoljon!


BAÁN LÁSZLÓ kormánybiztos:
Köszönöm a szót. Tisztelt Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Azt talán kicsit túlzó állítani, hogy nem lehetett tudni erről a tervről. Kevés olyan nagy beruházást, kulturális beruházást ismerek, de akár más kormányzatit vagy éppen városit, amire célzott főpolgármester úr is, ami ilyen régóta napirenden volna, ilyen nagyon világosak lennének az állítások és ellenállítások.


Három éve döntött a kormány először arról, hogy egy múzeumi negyedet szeretne, kíván létrehozni a Városligetben. Azóta számtalan egyeztetés folyt, civil és szakmai szervezetekkel egyaránt, és a mai előterjesztés ezekből számos elemet tartalmaz már magában. Nagyon sokban változott az eredeti elképzelés. De hogy nem kellett nagyon változnia az eredeti elképzelésnek, annak az az oka, hogy ez a terv jó. A terv nem teszi tönkre a Ligetet. Molnár úr, én megértem, hogy a kies Újbudáról ritkán jön át a Ligetbe, de a helyzet az, hogy a Városliget 150 éve egy olyan terület, ahol nem a park köré, hanem a parkba telepítettek eleink intézményeket, és hozták létre azt az egészen egyedi, egész Európában egyedülálló városszövetet, városrészszövetet, amit a Városliget jelent.

Gondolják csak végig, ismernek önök a Városliget körül egyetlenegy intézményt, körülötte, és nem benne? És nem benne van a Városligetben az állatkert, a Széchenyi fürdő, a műjégpálya, a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Vajdahunyad vára, az Olof Palme ház, amelyik a legelső műcsarnok volt, a Közlekedési Múzeum? Magyarán tehát ez egy olyan különleges városi park, amelyben egyenértékűen vannak jelen a zöldövezeti kikapcsolódás, a kultúra és a szórakoztatás nagy, országos intézményei, és ilyen kincsünk nincs nekünk, és Európának sincs más hasonló.

A kormányzati terv semmi mást nem tesz, semmit nem erőszakol meg, nem tesz tönkre, ha valaki tönkretette a Ligetet, akkor 150 éve tönkre van téve, vissza kellene menni valamilyen mocsaras dűlőhöz egy korábbi időszakban, a Ligetet ilyennek alakította ki a városvezetés, az a – hozzáteszem – nemzeti szabadelvű városvezetés, amelyik 50 éven keresztül kormányozta az országot, kormány, igen. Említette Molnár úr, hogy itt jött a magántőke, hol egy nyolcszögű teret hozott létre, hol egy kör alakú teret, aztán eljutott a Városligetig. Ennél egy kicsit bonyolultabb volt a dolog: volt egy Fővárosi Közmunkatanács, ahol valóban együtt dolgoztak a magántőke kiemelkedő szereplői, a kormányzat és a főváros, és hozták létre azokat a terveket, amelyek ezeket az érdekeket, magánérdekeket, fejlesztői érdekeket, városi érdekeket és kormányzati érdeket hosszú távon figyelembe vettek. Ennek eredményeképpen jött létre az a csodálatos város, amit Budapestnek hívnak, és az a csodálatos rész, amit Városligetnek hívnak. És – még egyszer – pillantsunk rá, menjünk el, nézzük körbe, és ha voltunk, gondoljunk bele, hogy mit szeretünk a Ligetben! Pont ezt a sokszínűségét és ezt a különleges szövetet.

Tehát a kormány semmi mást nem csinált, nem ült le okos tudósokkal egy nagy fehér papír fölé, hogy, na, bökjetek rá, hol legyenek új múzeumok Budapesten, vagy bejön, vagy nem, vagy fejlődni fog az a közeg, vagy nem, hanem – hogy úgy mondjam: – a kormány nagyon biztosra ment. Volt egy fantasztikus esettanulmány a városban, 150 év alakult ki, úgy hívják, hogy Városliget, és ebben a Városligetben egyszerre vannak jelen, még egyszer mondom, a kultúra, a szórakoztatás országos, sőt európai jelentőségű intézményei és a zöldövezeti kikapcsolódás. Tehát ha a kormány hozzányúl, és folytatja ezt a folyamatot – és ne felejtsük el, ez nem egy varázsütésre jött létre, a Városligetben 1866-ban nyílik meg az állatkert, 1929-ben avatják fel a millenniumi emlékművet, 60 évig alakult a legkülönbözőbb épületekkel, sőt olyanok is alakultak, amelyek sajnos ma már nincsenek meg, ott volt egy szecessziós színház, egy fantasztikus jó kis színház az Ajtósi Dürer sarkán, tehát vannak olyan épületek, amelyeket a háborús pusztítás vagy éppen, mondjuk más pusztításnak, a Regnum Marianum lerombolása, ami Rákosinak köszönhető. Magyarán, tehát a Ligetben 60 év alatt, sőt még kicsit tovább is folyamatosan épültek intézmények, és alakult ki az a szövet, amit ma mindnyájan szeretünk, mindnyájan nagyra tartunk és értékelünk. Mi vagyunk azok az unokák, akikre célzott Horváth Csaba úr, akik áldjuk azoknak a nevét, akik ezeket a fejlesztéseket létrehozták. Biztos vagyok benne, hogy pont ezért, mivel nemzeti tervpályázatot írtunk ki, hogy olyan színvonalú épületeket tehessünk a ligetbe, és tegyük teljessé ezt a szövetet, és amit megtett a XIX. század második fele és a XX. század első fele, azt tegyük meg hasonló érvénnyel most is, úgy, hogy közben az egyik legfontosabb értékre, a szövetnek az egyik legfontosabb értékére, a zöldfelületekre abszolút figyelemmel legyünk.

Az sajnos… - nem sajnos, az állítás miatt sajnos, a tény miatt öröm, igenis nőni fog, nőni fog a Liget zöldfelülete, és ne a számítási trükkök miatt, hanem valóban, felületi szinten. Ma a Ligetnek összesen a 60 százaléka zöld, a többiből nem 40 százalék épület van, 5,6 százalék épület van, és ez fog majd maximum 7 százalékra nőni. Az a vastag 35 százalék, ami a kettő között van, az lebetonozott felület, egyéb, épületnek nem minősülő építményekkel elfoglalt terület. Ezeknek egy jó részét ki fogjuk tisztítani, tehát – hogy úgy mondjam – ezeknek a nem használható és évtizedek óta senki által különösebben megmozdítani nem kívánt területeknek a rovására bővíteni fogjuk tudni a zöldfelületet. Tehát úgy lehet fejleszteni és úgy lehet az elődeinkhez méltó városligeti új épületeket létrehozni, hogy közben a zöldfelület is nőni fog, és nemcsak arányában, hanem minőségében is. Egy olyan rekonstrukciót fog végrehajtani ez a kormányzati fejlesztés, ami az egész Ligetet megújítja. Tehát egy nagyobb területű és nagyobb értékű zöldpark lesz a liget, az itt lévő intézmények, a régiek is megújulnak, és újak kerülnek ide.

Magyarán, a kormány semmi mást nem csinált, csak megnézte, mit csináltak eleink. Még egyszer hangsúlyozom: ha valaki valamilyen politikai családban keresi az önazonosságát, nemzeti liberális kormányok alatt jött létre ez a fantasztikus teljesítmény, és – erre ma már senki nem emlékszik, csak a politikatörténet – egyet tudunk: mi, az örökösei annak a kornak a legnagyobb tisztelettel és megbecsüléssel tekintünk azokra, akik ezt a Ligetet ilyen egyedülálló módon számunkra létrehozták. Köszönöm szépen.

ELNÖK:
Köszönöm szépen. Bánsághi Tamás!


BÁNSÁGHI TAMÁS (MSZP): Néhány aspektusához szeretnék ennek a vitának hozzászólni, és lesz egy konkrét javaslatom, kérésem. Én egészen megdöbbenve hallom, hogy a város első számú polgára, megválasztott főpolgármestere nem érzi helyénvalónak, hogy akkor szólaljon meg a Városliget ügyében, amikor a Fővárosi Közgyűlés dönt a Városligetről. Mikor szóljon? Mikor lenne máskor itt az ideje, hogy szóljon? Ha magát civilnek érzi, akkor tessék a megfelelő lépéseket megtenni ehhez, hogy a civil oldalra állva, pusztán civil minőségben mondjon véleményt! Amennyiben a város ügyeiről nem is hajlandó akkor, amikor a városvezetés dönt róla, véleményt mondani, és ezt a véleményt megosztani a várossal, akkor, gondolom, a városlakók előbb-utóbb amúgy is fognak erről tenni, hogy ön civil minőségében mondhassa el a jövőben csak a véleményét.

Meghallgattuk Baán László úr véleményét. Azért én kíváncsi lennék, hogy mondjuk, ha egy városvezetés vagy egy országvezetés mondjuk, azzal az ötlettel állna elő, hogy a Central Parkban építsenek néhány dolgot, vagy, hogy a St. James Parkban építsenek néhány dolgot, akkor az adott város közvéleménye erre hogyan reagálna. Alapvetően azért, mert – ahogy a zöldmozgalom mondja – a fáknak, bokroknak nincsen se bankszámlája, se hadtestei, tehát a felelős vezetés és a civil összefogás az, amelyik megállíthatja a zöldfelületek visszaszorulását. Nekünk kell a zöldterületek hadtesteinek lenni, és megakadályozni, hogy akár a gazdasági nyomás, akár a hatalmi önkény elvegyen ezekből a zöldfelületekből. És Baán úr hiába érvel azzal, hogy most sem nagyobb a zöldfelület, persze, a lebetonozott területeket zöldíteni kell, de az biztosan csökkenti a zöldfelületeket, hogyha oda nagy épületeket és nagy, közhasználatra szánt épületeket emelnek.

A konkrét javaslatom is azzal kapcsolatos, hogy mit tehet ebben a helyzetben a város. Mert abban a főpolgármester úrnak tényleg igaza van, hogy jelen pillanatban már nem sokat tehet, de mégis nézzük meg, hogy mégis mit tehet! És hogy miért nem sokat? Azért, mert nem vitathatja, hiszen az törvény, a kormány szándékát kétharmados parlamenti többséggel törvény szentesíti, hogy odategye a múzeumi negyedet. És Baán úr hiába hivatkozik itt számos egyeztetésre, a számos egyeztetésben nagyon árulkodó például, amit az országos főépítész ír, azt mondja, hogy számos civil és szakmai szervezet a múzeumi negyed elhelyezésének koncepcionális kérdéseit kifogásolta, de ez indifferens, mert a jogszabályokban rögzített program szerint készült az építési szabályzat, és az egyeztetési tárgyalásokon a jogszabályi előírások vitatásának nincs helye. Magyarán: egyeztetés nélkül elhatározta a kormány, hogy ideteszi a múzeumi negyedet, utána tessék egyeztetni a részletekről, hogy hány és milyen épület épüljön!

Valóban, sajnos annak a szándéknak a vitatásának ezen a fórumon nincs helye, hogy itt legyen-e a múzeumi negyed, itt már csak azokat a javításokat tudjuk megtenni, hogy ezeken a kereteken belül hol képzeljük el, de azért mi itt a szocialista frakcióban elmondjuk, hogy szerintünk hibás ez a kormányzati szándék, hibás ez a döntés, ezt mi kimondjuk, még ha a főpolgármester úr ilyet nem is mond a főváros lakói nevében.

Mi elmondjuk, hogy igen, szerintünk hibás ez a kormányzati döntés.

Ezen belül is azonban nem mindegy, hogy hogyan valósul meg. Jelen pillanatban a fővárosi építész partnerségi egyeztetésén bemutatott számítás szerint a múzeumi negyed megvalósítása 6,3 százalékos beépítést tesz szükségessé. Az előttünk lévő tervezet pedig 7 százalékot irányoz elő, magyarán plusz 7 ezer négyzetméter beépítésére ad lehetőséget. Előttünk fekszik 29. sorszámmal egy módosító indítvány, melynek az a 15. pontja, hogy ezt vegyük vissza a törvény végrehajtásához szükséges 6,3 százalékra, és ne engedjük meg újabb 7 ezer négyzetméter beépítését saját hatáskörben itt mi a Fővárosi Közgyűlésben. Ezért azt kérem az elnök úrtól, hogy a 29. számú módosító javaslat 15. pontjáról külön szavaztasson.

ELNÖK:
Bocsánat, még egyszer, a 29. számú módosító javaslat 19. pontjáról?


BÁNSÁGHI TAMÁS (MSZP):
A 29. számú módosító javaslat 15. pontjáról, amelyik azt javasolja, hogy a törvényben szükséges 6,3-ra menjen vissza az általunk javasolt 7 százalék.


ELNÖK:
Főpolgármester úr!


TARLÓS ISTVÁN főpolgármester:
Én csak egy konkrétumhoz szólnék hozzá, mivel itt ezres nagyságrendű mérőszámok röpködnek a levegőben. Több mindent hallottam már. Nem tudom, itt van-e a főépítész, vagy ha nincs itt, akkor az előterjesztő főpolgármester-helyettes urat kérdezném, hogy végül is csökken a Ligetben a zöldterület, és ha igen, akkor mennyivel.


ELNÖK: Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes úré a szó.

ELŐTERJESZTŐ: Köszönöm szépen. A Városligetben a zöldfelületi arány nem csökken, hanem 60,3 százalékról az építési szabályzatnak megfelelően és annak tartalmával párhuzamosan 65 százalékra nő. A teljes értékű zöldfelületi arány pedig 61,5 százalékra növekszik a mostani 60,2 százalékhoz képest. Tehát az az állítás, mely szerint a Városligetben a zöldfelületi arány csökken, nem állja meg a helyét, nem felel meg a valóságnak.

ELNÖK:
Köszönöm. Szabó Györgyé a szó.


SZABÓ GYÖRGY (Jobbik):
Köszönöm a szót. Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr! Tisztelt Közgyűlés! A mondanivalómmal kapcsolatosan nyilván majd sok mindent meg lehet fogalmazni, én szeretnék tényekről beszélni, fizikai állapotról, és egy időutazást javaslok, hogy menjünk vissza 1870-re. Amikor az 1870-es években ez az egész kialakult, akkor a város külterületét kezdték el beépíteni. A Felszabadulás tér, amikor ez a hatalmas betonfelület elkészült, többes funkciót látott el. Magam is felvonultam ott a szocializmus idején, de egyébként alkalmas volt repülők részére leszállópályának.


Amennyiben a zöldfelületről beszélünk, akkor ez a hatalmas betonfelület iszonyatos hőterheléssel sújtja a várost, ami ha csökken, akkor az mindenféleképpen hasznos lehet. Ugyanakkor, amikor ez a Liget ki lett alakítva, akkor számtalan döntés született, többek között ide építették a Vajdahunyad-várat. Ha erről ma kellene dönteni, akkor ezt a jelen lévő képviselők ma elleneznék. De ugyanúgy elleneznék a kéregvasút megépítését is. 1894-ben az utak többsége földút volt, kopasz nyakú tyúkok rohangáltak az utakon, a Duna volt a fő közlekedési út a városban. S akkor valaki kitalálta, hogy legyen egy kéregvasút. Van bőven hely a felszínen, miért kell kéregvasút? Ha a jelenlegi képviselő-testületet visszavisszük 1894-be, nagy valószínűséggel ma nem lenne kéregvasút.

Beszéljünk egy másik dologról is: Budapesten usque 130 éve nem épült múzeum. Nyilván lehet azt mondani, hogy épült, de többségében nem, és a múzeumok jelentős része akkor került megépítésre. Ugyanakkor számtalan olyan nemzeti relikvia van, amely különböző tárlókban, pincékben, rossz körülmények között van elhelyezve, amit a lakosság soha nem láthat. Most pedig egy olyan lehetőség nyílik meg, amikor kifejezetten a múzeumok részére épül épület. Tehát számtalan, a magyarsághoz köthető érték kerül kiállításra. S azt is tudni kell, hogy a jelenlegi múzeumok többsége albérletben van. Albérletben, tehát nem múzeumi épületben, és azok átalakítással működnek.

Azzal kapcsolatban, hogy a Városligetben létrejön egy kulturális negyed, több felvetés fogalmazódik meg: miért ott, miért nem barnamezőkön és miért nem máshol? Való igaz, hogy született egy gondolat arra vonatkozólag, hogy a jelenlegi MÁV-területet érdemes lenne bevonni, a rákosrendezői területet. Ez ügyben erről a javaslatról érdemes lenne gondolkodni, mert ebben az esetben valóban kiszélesíthető a Városliget, tágabb területet lehet biztosítani és hézagosabb beépítést lehet megvalósítani. Ugyanakkor el is hangzott Baán úr részéről, hogy a Városligetnek valamikor éke volt a Regnum Marianum. Jó lenne, ha ez visszakerülne ide. Ezt annak a szervezetnek a nevében mondom, és a Jobbik álláspontja is az, hogy ez kerüljön újra megépítésre, rekonstruálásra.

Nagyjából három héttel ezelőtt zárult le a pályázatok benyújtásának lehetősége. Ismereteim szerint hatszáz pályázat érkezett, amiket én még nem ismerek. Nyilvánvalóan akkor lehet folytatni az érdemi vitát, hogy miért ekkora, miért ott, miért így, miért úgy, amikor ezek megismerhetővé válnak.

Nagyjából ennyit szerettem volna elmondani és köszönöm a figyelmet.



ELNÖK: 
Köszönöm. Három bejelentkező van még. A téma természetesen nagyon fontos, nem akarom senkibe se belefojtani a szót, csak százhúsz napirendi pontunk van. Ha valaki még szólni kíván, azt kérem, hogy fontolja meg, mert le fogom zárni a vitát a bejelentkezők után. Somfai Ágnesé a szó.




SOMFAI ÁGNES (független):
Köszönöm. Röviden szeretnék reagálni Baán László úr szavaira is, akinek a mai napon az volt a feladata, hogy jöjjön el ide hozzánk és védje a védhetetlent.


Több gondolatom van. Az egyik: azzal érvelt, hogy a terv nem teszi tönkre a Ligetet, illetve azzal, hogy lehetett tudni, hogy ez történni fog, hiszen erről már három évvel ezelőtt kormányzati döntés született. Igen ám, de amikor ezt három évvel ezelőtt eldöntötték, azóta nagyon sokat alakult a terv. Lehet, hogy az alapkoncepciót a központban páran már meg is bánták, de nem lehet megváltoztatni. Most igazából csak arról lehet beszélni, hogy hogyan formázzuk ezt a projektet, de arról, hogy maga a projekt jó-e, szükség van-e rá, vitának nincs helye.

Szeretném megemlíteni a stratégiák fontosságát. Budapest nem készítette el hivatalosan, részletesen a Városliget stratégiáját, de ez elkészült a Margitsziget esetére 2008-ban, ami nagyon hasznos. Azonban megindult egy előkészítő munka arra vonatkozóan, hogy Budapestnek milyen Városligetre van szüksége. Ennek az egyik legnagyobb hívó szava az elegáns Liget koncepció. Ennek voltak korábbi munkaanyagai. Szeretnék felolvasni egy mondatot egy 2005-ös munkaanyagból, amit a Liget Köztársaság készített és Zugló is támogatott.

Ez így szól: „A zöldfelület nem csökkenhet, a terület beépítettsége semmiképpen sem növekedhet, és ha új épület létesül, akkor meglévő, építészetileg értéktelen épületeket cserébe le kell bontani. Az igénytelen, nem elegáns, funkcióidegen építményeket egyébként is kell bontani, helyüket vissza kell parkosítani, a közpark minőségét feltétlenül javítani kell.”

Tehát nagyon sokan gondolkodtak azon, hogy milyen Ligetre van szükség, nagyon sok szép diplomamunka született arról például, hogy hogyan kellene visszazöldíteni az egész Felvonulási teret, de ez a mostani koncepció ezeket semmibe veszi, és egy gyökeresen más megoldást javasol.

A másik: beszélt főpolgármester úr arról, hogy mi az, hogy civil, mit jelent. Építészek nagyon sok munkaórát töltöttek azzal, hogy egy Városliget plusz néven egy részletes koncepciót javasoljanak. Ennek a fő vonalai a Rákosrendezőre tették volna a fejlesztést, a közpénzt, hiszen tudjuk, hogy az a jó fejlesztés, amikor egy forint közpénz minél több magánforrást generál. Ez itt, ebben a szűk környezetben nem fog megtörténni.

És a másik, amit Baán úr említett, ezt mindig is tudjuk, hogy lehet arra számítani, hogy a tiltakozóknak mi az, ami legjobban fáj. Igen, a Liget kapcsán a tiltakozóknak a legjobban a zöldfelületek fájnak, a zöldfelületeknek a csökkenése. Érdemes azt is megnézni, hogy például Isztambulban egy sokkal kisebb közparknak a beépítése mekkora tiltakozó hullámot váltott ki. Meglátjuk, hogy nálunk, Budapesten mi az, amit meg lehet tenni.

Hogyha már arról beszélünk, hogy a zöldfelületeknek milyen százaléka van, hogyan fognak ezek nőni, csökkenni, azt azért meg kell említeni, hogy a szabályozás szerint, amit itt nem kell figyelembe venni, az OTÉK szerint, a közpark akkor közpark, hogyha annak maximum 3 százaléka van beépítve.

Itt a Városliget esetében ez jelenleg trükk nélkül 5,7 százalék, trükkel 4,36 százalék. Tehát már most is magasabb a beépítés, mint ami egy közpark besoroláshoz kell. Hogyha ezt tovább fogjuk növelni, lehet azt mondani, hogy jaj, csak egy kicsit, 1-2 százalékkal nő, de igenis, akkor az a jelenlegi szabályozások szerint nem lesz közpark. Teljesen meg fog változni a funkciója, és szerintem nagyon veszélyes itt a százalékokkal úgy játszadozni, hogy nem tudjuk, hogy mihez viszonyítunk. Más a százalék, hogyha kivesszük belőle az Állatkertet, a mostani számításoknál például az Állatkert területe nem szerepel a beépítésnél, illetve itt a trükk lényegében azt jelenti, hogy a Hősök terét vették ki a számításokból, ami egy burkolt terület. Így következett az be, hogy eleve lecsökkent a Városliget beépítése, és bizony a zöldfelület csak úgy tud itt növekedni, hogyha a most lebetonozott Dózsa György utat bezöldítik.

Itt azt lehet látni, hogy itt nem valós zöldfelület-növekedés lesz, hanem leginkább mélygarázsok tetején lesz egy nagyon vékony gyep. Tehát szerintem nagyon nagy a felelősség, hogy ne bagatellizáljuk el ezt a kérdéskört, és gondolják át újra ezt a projektet.

Zárásként annyit szeretnék mondani, hogy amúgy maga az a színjáték, amit megcsináltak a fővárossal, hogy a kormányzat még arra is rákényszerítette a fővárost, hogy ezt a szabályzatot itt fogadja el, ez szerintem egy nagyon cinikus lépés volt.

A módosító indítványokról akkor én is megköszönöm, hogyha külön szavazunk, arról az egy pontról, és én ezt azért nyújtottam be, mert az SZMSZ szerint bárkinek nem volt lehetősége erre. Köszönöm szépen.

ELNÖK:
Köszönöm szépen. Én az előbb szóltam, hogy fontolják meg, hogy ki akar bejelentkezni. Nem történt ilyen, úgyhogy le fogom zárni a vitát Szeneczey Balázs után. Egyetlen jelzés érkezett Baán László részéről, hogy még egy rövid időre szeretne szót kérni.


Engedjék meg, hogy nem visszaélve a levezető elnöki teendőimmel, de háromciklusos kerületi polgármesteri múltamból és a Népliget Kőbányához tartozó területére való vonatkozása miatt azért én is elmondjak néhány gondolatot. Én ezt elmondtam egyébként ellenzéki képviselőként a Demszky Gábor vezette közgyűlésben is, és ezért kövezzenek meg engem azok a civil szervezetek vagy bárki, akinek ellentétes a véleménye, de én is egy véleményt tudok mondani.

A Népliget bizonyos szempontból, én ezt akkor is elmondtam, és most is elmondom, Budapest Boulogne-i erdeje. És ez nem másért van véleményem szerint, hanem azért, mert nincs ott olyan funkció, amiért oda lehetne menni. Ha a zöldfelületeknek az aktív rendbehozatalát megtettük volna akkor, amikor a főváros 100 millió forintot akart rákölteni, ami egyébként nagyon kevés pénz ahhoz, hogy azt tisztességesen fel lehessen újítani, annak adtam volna 5 évet és ugyanolyan állapotban lett volna, mint volt. És nem azért, mert a FŐKERT nem tartja rendben, mert ha ma valaki kimegy és megnézi a Népligetet, akkor döntő részében sokkal jobb állapotban van a karbantartottsága, mint volt ezelőtt 5-6 évvel.

De nekem az a személyes véleményem, hogy nem szentségtörés funkciókat elhelyezni egy közparkban, természetesen nem azért van, hogy építsük be, Isten őrizz, de tökéletesen egyetértek Szabó Györggyel, pontosan ugyanezt mondtam el a főpolgármester úrnak itt, mielőtt ő megszólalt, hogy annak idején, amikor arról döntöttek, hogy a Vajdahunyad várát beépítik a Városligetben, biztos vagyok benne, hogy komoly tiltakozó mozgalmak voltak, hogy ezt megtegyék.

Ma ezt úgy fogadjuk el, mint egy kész állapotot, és örülünk neki, mert van ott egy funkció, amiért odamennek. Ott van a Széchenyi fürdő, benne van a parkban. Véleményem szerint ez sem volt rossz döntés, és nem volt szentségtörés, hogy ezt megtették. Ahhoz, hogy egy park látogatott legyen, ahhoz nyilván aktív zöldfelületre, pihenésre alkalmas területre, akár fitneszre, másra, a családoknak legyen lehetőségük sok mindenre használni a zöldfelületet, kirándulni ott, esetleg sétálni, de lehetnek olyan funkciók, amiket egyáltalán nem szentségtörés odatenni.

A Népliget soha nem lesz igazán látogatott és aktív - hogy mondjam csak - tömegeket vonzó park, ameddig azt a néhány funkciót oda be nem tesszük, amiért az emberek odamennek, mert ma egészen másra használják a Népligetet, körülbelül arra, mint a Boulogne-i erdőt Párizs mellett.

Tehát ez elfogadhatatlan az én számomra. Én tiszteletben tartom mindenkinek a véleményét, aki ezt nem fogadja el és azt mondja, hogy én nem vagyok tájépítész, nem vagyok városépítész, és nem vagyok szakember és ne szóljak hozzá. De mint budapesti polgár, mint három ciklust eltöltött kerületi polgármester, ez a határozott véleményem, hogy egyáltalán nem szentségtörés ilyen dolgokról dönteni, és mondom: elődeinket ma nem kövezzük meg azért, amit tettek, most viszont meg akarunk kövezni olyan embereket, akik ezeken a dolgokon valamennyit változtatni akarnak.

Köszönöm szépen. Havas Szófia!

DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP):
Köszönöm szépen. Ha az előttem szólók is itt mind civilek voltak, akkor most én is civilként fogok hozzászólni. Méghozzá Baán úr szóvá tette, hogy Molnár Gyula, mint újbudai meg mert szólalni, jelzem, én bennszülött pesti kislány vagyok, sőt a gyerekeim is a Városligetben nőttek fel, nem pár éve, mindegy.


Tehát gyakorlatilag elég jól ismerem azt a Ligetet, sőt ha nem lett volna, akkor igen nehéz lett volna zöldfelülethez jutni a belváros kellős közepén.

Főpolgármester-helyettes úr kétszer is freudi elszólásban Népligetnek mondta a Városligetet. Jó ötlet egyébként, lehet, hogy oda kellene telepíteni a múzeumokat, vagy nem elszólás volt?

ELNÖK:
Én beszéltem a Népligetről is és a Városligetről is.


DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP):
Kétszer. Nem, mind a kétszer Népligetet mondtál, de rendben van. Oda például simán lehetne telepíteni…


ELNÖK:
Szívesen visszaolvasom. Ha igen, akkor megkövezhetnek érte, de én tudatosan hoztam a párhuzamot.


DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP):
Szó nincs róla. Tehát egy gondolatot: én nagyon figyeltem Baán úr előadását, hogy mi lesz a szakmai tartalma. Hát, azt nem sikerült meghallanom. (Taps a hallgatóság soraiban.) Köszönöm szépen. Azon kívül, hogy egy politikai pamfletet olvasott fel, arra vonatkozóan, hogy az a csúnya ellenzék itt nem tiszteli kellőképpen a kormány szándékait és nem esik hasra előtte, ez engem nem győzött meg. Az égadta világon semmit nem hallottam tőle, az égvilágon semmit. Nem hallottam azt, hogy miért kellene odavinni, azon kívül persze, hogy kiüríteni a Sándor-palotát, de ez speciel nem hangzott el.


Nem hallottam azt, hogy milyen múzeumokat szeretnének odavinni, miért nincsenek jó helyen azok a múzeumok ott, ahol most vannak. Milyen területeket, lebetonozott területeket szeretnének felszámolni, ezt a 32 százalékot mondta csak, én valószínűleg Baán úrnál jóval többet töltöttem az elmúlt 50-egynéhány évem alatt a Városligetben, tehát feltételezem, hogy még a betonfelületeket is van szerencsém ismerni, nap mint nap oda járva sétálni. Valóban ezek egy része felszámolható, más részük bizony, tessék elképzelni, út.

Azok az utak, amik behálózzák a Városligetet. Én azért nem tartanám nagyon szerencsésnek, hogy ezek helyett mondjuk füvet tegyünk és ott kóboroljanak szügyig a sárban a babakocsit toló kismamák vagy az idősek, akik ottan bottal kocognak a Ligetben. Tehát én a magam részéről az égvilágon semmi szakmai megfogalmazást az úgynevezett szakértő úrtól nem hallottam, a város vezetése sem győzött meg arról, hogy miért jó, azt meg végképp nem tudom, és nem merném magamnak vindikálni a jogot, hogy feltételezzem, hogy 150 évvel ezelőtt, amikor megépítették a Városligetet, vagy 120 évvel ezelőtt ebben a formájában a Hősök terével és az összes millenniumi épülettel együtt, akkor mit mondott a város lakossága és hogyan tiltakozott ez ellen – nem voltam ott, de még csak nem is olvastam idevágó tüntetésekről.

Azt azért még szeretném elmondani, hogy abban az időben egyébként nagyságrendekkel több zöld volt ebben a városban, mint a mai nap folyamán. (Taps a hátsó széksorokban.) Köszönöm. Tehát amikor valaki ilyeneket mond, tessék szíves lenni ezeket a tényeket is hozzávenni.

Budapest szmogszintje igen magas, orvosként is el tudom mondani, hogy hihetetlen mennyiségű allergiás, tüdőbeteg található a városban, különös tekintettel a belváros lakóira, a gyerekek nagyon kevés zöldfelülethez jutnak. Ha önök azt mondták volna, hogy a betont fölszántják és helyette fűvel beszórják, és akkor milyen jó lesz zöldfelületnek, akkor ezt még el is fogadtam volna. De nem erről van szó. Semmit nem tudunk, istenigazából magyarázat sincs rá, és ahogy elnézem a főváros következő öt évét, amikor gyakorlatilag egy irányítatlan, kaotikus városvezetés lesz mindenféle egységes koncepció nélkül, valóban állam bácsi fogja megmondani a városlakóknak is, hol éljenek, hogyan éljenek és mit csináljanak.

Köszönöm.

ELNÖK: 
Tisztelt Képviselő Asszony! Az elkövetkezendő öt évről vizionált, de egyébként, amikor önt megtapsolták – mert amit mondott, az nyilvánvalóan igaz és tapsot érdemel –, ne felejtse el, hogy azt a várost önök vezették akkor, amikor a zöldfelület-csökkentéseket végrehajtották. Tehát ez most lehet itt egy népszerű mondat, de ne tévesszük el, azért nehogy már a mostani városvezetést vagy a mostani kormányt tegyék felelőssé, hogy mi történt 1990 és 2010 között a fővárosban zöldfelületek vonatkozásában. (Dr. Havas Szófia: Ez egy 120 éves probléma.) Ez az egyik.


A másik, amit még kiegészítésként hozzáteszek – Szeneczey Balázsnak adom meg a szót, aztán Baán László, ha még kíván szólni, szól –: lehet, hogy tévedtem, képviselő asszony, de teljesen tudatosan hoztam párhuzamot a Népliget és a Városliget között. A Városligetben volt mutatványos tér, volt népligeti Nagyvendéglő, volt Kemény Henrik Bábszínháza – ezek ma már mind nincsenek ott. A szocializmus idején épült egy planetárium; nem gondolom, hogy akkor túl sok lehetőség volt a tiltakozásra, de talán nem baj, hogy ott van egyébként, mert van egy olyan funkció, amiért odamennek az emberek többek között. Tehát én csak azt mondtam, hogy én magam nem tekintem szentségtörésnek, ha egy park látogatottságát egyéb olyan funkciók is vonzóvá teszik, amikkel például a Városliget már rendelkezik, és azt a párhuzamot hoztam, hogy a Népliget nem, emiatt egy halott park, és én magam az esélyét sem látom a Népliget felemelkedésének mindaddig, amíg nem kerülnek oda olyan funkciók, amik miatt a látogatása vonzóvá válik.

Szeneczey Balázsé a szó.

ELŐTERJESZTŐ:
Köszönöm szépen. Nagyon röviden. Természetesen a Városliget fejlesztése mindannyiunknak a szívügye. Ezért tartom kifejezetten károsnak azt, amikor az ellenzék lecsupaszítja ezt a történetet akként, mintha itt egy közpark beépítésre kerülne, amikor erről szó nincs. Új funkciókkal együtt a Városliget fejlesztésre kerül, teljes növényrekonstrukciót hajt végre majd a beruházó, és azt gondolom, a budapestiek legnagyobb örömére egy minden kívánalomnak megfelelő új, modern közpark fog kialakulni és megmarad a közpark funkció.


Szeretném megköszönni mindenkinek, aki részt vett a legnagyobb transzparencia mellett lefolytatott partnerségi egyeztetésben. Több száz véleményt kaptunk meg építészektől, civilektől, kamaráktól, és ezeknek a jelentős része beépítésre is került a szabályzat tervezetébe. Ha összehasonlítják a partnerségi egyeztetés előtt kibocsátott tervlapokat és szabályzatkezdeményezést a partnerségi egyeztetést követően lezárult végső verzióval, akkor látják, hogy számtalan módon és számos helyen módosítottuk a szabályzatot. Például a kiemelten értékes fák védelménél a szabályzat nem teszi lehetővé automatikusan fák kivágásának a lehetőségét, csak és kizárólag akkor, ha ökológiai kockázatelemzést hajtanak végre minden egyes fa tekintetében a Városliget vonatkozásában. Például a Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum tekintetében akként módosult a szabályzat – eltérően egyébként a múzeumi negyed kiírására vonatkozó nemzeti tervpályázat tartalmától –, hogy a Petőfi Csarnok és a mögötte lévő épület helyére kerüljön ez az új galéria, így a Hermina úti villák és az azokból való kilátás lehetőségét nem fogja korlátozni az új galéria épülete és a Pecsa mögött lévő kiemelten értékes fák is meg tudnak maradni. Az eredeti tervekben volt egy gyermek- és ifjúsági élmény- és tudásközpont a Királydomb helyén, ez is kikerült a szabályzatból, de a zöldterületi arány így is jelentős mértékben meg tud maradni, illetve növekedni is tud.

Szeretném rögzíteni, hogy állami főépítész asszony a partnerségi egyeztetést követően pozitív tartalmú zárónyilatkozatot adott ki, amelyet követően – tekintettel arra, hogy a törvény ezt írta elő – még folyamatossá tettük a vélemények beérkezésének a lehetőségét, amelyek be is jöttek egészen múlt hét péntek éjfélig. Ezeknek a véleményeknek a zöme alapvetően koncepcionális kérdéseket tartalmazott. Nyilvánvalóan azt a kérdést, hogy a Ligetet fejlesszük és a múzeumi negyed is itt kerüljön elhelyezésre, nem tudtuk kinyitni, de minden olyan javaslatot, észrevételt, amely hozzátett, és amely kezelhető volt a szabályzat elkészítésének a folyamatában – azt gondolom, ezt a miniszteri biztos úr is meg tudja erősíteni –, érvényre juttattunk a szabályzat elkészítésénél. A Fővárosi Önkormányzat nem volt egy könnyű partner a miniszteri biztos mellett, de azt gondolom, minden józan paraszti ész mentén lévő érv a szabályzatban visszaköszön és el tudtuk fogadtatni, úgyhogy ebből a szempontból is nyugodt szívvel terjesztem a tisztelt Közgyűlés elé a Városliget építési szabályzatát. Köszönöm.

ELNÖK:
Köszönöm. Lezártam a vitát úgy, hogy további hozzászóló nincs. Előttünk van egy döntési javaslat és egy módosító indítvány 029. számon. (Jelzésre:) Jelezte közben Baán úr, hogy Szeneczey úr összefoglalta és ezért nem kíván szólni. Tehát előttünk van egy módosító indítvány, amelyet tulajdonképpen írásban Léderer Tamás jegyez, de ha jól látom, akkor Somfai Ágnes képviselő asszony a nevére vette. Jól látom? (Somfai Ágnes: Igen.) Igen. Ezzel kapcsolatban kérték, hogy a 11. pontról külön szavaztassak. Itt olyan pontok szerepelnek, amelyek egy újabb egyeztetésnek a részbeni kinyitását javasolják. Egy pontról kérték a külön szavazást, tehát akkor az 1-14. pontig tudunk egyben szavazni és a 15-ösről pedig külön. Mindenki megkapta, ugye? 029. sorszámon van előttünk. Még egyszer megkérdezem – ha rosszul figyeltem, elnézést kérek –, hogy ebből van-e valami, amit befogad főpolgármester-helyettes úr.


ELŐTERJESZTŐ:
Köszönjük szépen a javaslatokat. Ahogy főpolgármester-helyettes úr is mondta, újra kinyitná a vitát, amire a társadalmi egyeztetés eljárásjogi szabályai nem adnak módot, tehát ezt nem tudom befogadni.


A 15. pont tekintetében a beépíthetőség maximum 7 százalékáról van szó, és számon kéri az előterjesztői kiegészítés, illetve pontosabban az észrevétel, hogy miért nem maradtunk a 6,3 százaléknál. Szeretném rögzíteni, hogy a Múzeumi Negyed vonatkozásában a nemzetközi tervpályázat még folyamatban van, nem zárult le, tehát terveink szerint a beépítés maximális lehetősége 6,3 százalék körül fog mozogni, de nyilvánvalóan mozgásteret hagynia kell egy építési szabályzatnak – minden egyes építési szabályzat hagy mozgásteret –, ezért van ez az elméleti maximum 7 százalék. Ez nem azt jelenti, hogy ezzel a 7 százalékkal a beruházó maximális mértékben élni is fog.

ELNÖK: Köszönöm. Akkor most kérem, hogy szavazzunk az 1-14. pontokról.

A szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalma:

A Fővárosi Közgyűlés elfogadja Somfai Ágnesnek a Városligeti Építési Szabályzatról szóló rendelet-tervezet alábbiak szerinti módosítását:

„1.  4. § (1), valamint 16. § (2) – Töröljék.

Semmi sem indokolja, hogy a bezárt Vidámpark műemlékeit áthurcolják a Városliget közpark részébe.

2.     14. § (5) Töröljék, valamint a 2. melléklet 2. pontjában a K-ÁN-2 övezet összes értékét módosítsák vissza a K-ÁN-1 övezet értékeire. A K-ÁN-2 jelű építési övezet az Állatkert újonnan becsatolt volt vidámparki területét jelöli, ahol az állatkertre érvényes (K-ÁN-1 jelű övezet) beépítethetőség jócskán megnő. Ez indokolatlan és jogos igényként sem eredeztethető, hiszen ha az eredeti területen megfelelőnek bizonyultak a beépíthetőségi korlátok, akkor semmi sem indokolja, hogy az új részek zsúfoltabbak legyenek.

3.     16. § (3) Kiegészítendő: „valamint a jelenleg is létező állatorvosi rendelő és kozmetika funkció” (helyezhető el.)

A Városliget egyik meghatározó használati módja a kutyasétáltatás, a parkban elhelyezett állatorvosi rendelő nemcsak a kutyásoknak praktikus, de nem zavar senkit sem, ellentétben a lakókörnyezetben kialakított rendelőkkel.

4.     16. § (8) Töröljék.

Kapuépítményre semmi szükség sincs, ez a törvényhely a soha nem létezett, de már tervezésekor is anakronisztikus és giccses „városliget kapuja” felállításának elvi lehetőségét teremti meg.

5.     16. § (9) a) pont – Módosítsák. A párkánymagasság az „A-E” jelű építési helyeken legyen 17 méter a javasolt 25 helyett.

A 25 méteres párkánymagasság meghatározásakor kizárólag a felépítendő épületek igényeiből indultak ki, és igencsak messze esik a parkokra érvényes 7,5 méteres határértéktől. A 17 méteres magasság nagyjából egy magasságba teszi az új épületeket a Dózsa György út másik oldalán meglévő épületekkel. A Nemzeti Galéria esetén is fontos a 17 méter betartása, ugyanis legalább az esélyét meg kell adni annak, hogy nem telepszik rá a környékre (Hermina úti villák / nagyrét / közlekedési park / sportpályák)

6.     18. § (2) - Módosítsák.

A korábbi verzióban egyöntetűleg 10 %-os közhasználati korlátozás szerepelt, amivel kapcsolatban az országos főépítész asszony a partnerségi egyeztetésen megállapította, hogy valóban sok, és csak az építés idejére gondolva határozták meg így, azonban később rögzítették, hogy az építési területeken belül kell megoldják a felvonulási feladatokat (lásd 20. § (5) pont). A jelenlegi változat viszont teljes szabadságot ad az építések idejére a liget lezárására (akár 100 %-ban is), ami nyilvánvaló nonszensz. A fennmaradó időre érvényes 5 % is hatalmas túlzás, ez ugyanis 50.000 m²-t jelent. Indokolatlan egy közparkból ekkora terület lezárásának elvi engedélyezése.

A mondat első felét (ami az építés idejéről szól) töröljék, az 5 %-ot pedig módosítsák 0,5 %-ra (ami így is indokolatlanul zárhatna el 5.000 m²-nyi területet.)

7.     18. § (3). Egészítsék ki. A 2 km-es futókör mellett hatalmas szükség van egy 300 méteresre is a gyerekek és kezdők részére, valamint a kerékpárosok, deszkások, görkorisok számára egy aszfalt burkolatú, 2 km-es pályára, amit nem keresztez gépjárműforgalom és nem zavarja a sétálókat.

8.     19. § (1) Kiegészítendő. A sziget körbecsónakázhatósága miatti módosítás során garantálni kell a szegélyező 150 éves fasor védelmét.

9.     21. § (1) Módosítsák. A Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. által készített háttéranyag 20. oldalán található zöldfelületi arány számítása és a zöldfelületi minimum szabályozása című táblázat szerint a Z-Vi övezet teljes területe 919.817 m² és a tervezett teljes értékű zöldfelület (zöldtetők, vízfelület nélkül számított érték) 573.440 m² a terv szerint, ami 62.3 %. A javaslatban szereplő 61 % ehhez képest ismeretlen okból vesz el újabb 13.000 m²-nyi zöldfelületet.

10.   24. § (1) d) Módosítsák.

A Dózsa György úton jelenleg 1400 autóparkoló van, folyamatos 80 % fölötti kihasználtsággal, de munkaidőben az 100 %. Az eredeti (március 19-i) tervekben ide 1000 férőhelyes mélygarázst terveztek, ami már eleve kevesebb, mint a jelenlegi állapot, miközben idehoznának 5 új múzeumot, dolgozókkal, alvállalkozókkal, látogatókkal. A mostani tervben szereplő 800-as szám mögött sem indoklás, sem vizsgálat nincs, a szűkös parkolási lehetőség egyszerre fogja ellehetetleníteni az itt lakók, az itt dolgozók és a múzeumi látogatók életét. A 800-as férőhelyet ésszerűen 2400-ra kellene módosítani – ami viszont el sem fér, és a környező utak sem lennének képesek a forgalmat elvezetni, de legalább 1000-1500-ban szükséges megállapítani.

11.   30. § (1) Módosítsák.

Az előző javaslattal összefüggésben az előterjesztő azért csökkenthette le a szükséges parkolóhelyek számát, mert az előírt darabszámokból kedvezményeket adott az idetelepítendő múzeumok és a Városliget, mint park számára. Az előírt helyeknek többnyire csupán a felére lesz szükség a tervek szerint, a park egyéb létesítményei számára pedig nulla parkolóigénnyel számol a terv. Érdemi vizsgálat nélkül lettek ezek a kedvezmények meghatározva, tehát javasolható lenne ezek teljes eltörlése. Mivel ez fizikai lehetetlenség, az összes kedvezmény felére csökkentése javasolt.

14.   1. melléklet – Szabályozási terv – Módosítsák.

Kutyafuttató mérete nincs arányban a ligetet használó kutyák számával, valamint egyetlen futtató kevés. Javasolt a megőrzendő állatorvosi rendelő környékén és még egy harmadik helyen is kijelölni ilyen területet. A mostani kijelölés azért is szerencsétlen, mert két játszótér közvetlen közelében van, ami biztonsági és egészségügyi problémákat is felvet.”

Kérem, indítsuk a gépet, most! (Szavazás.)

H a t á r o z a t

a Fővárosi Közgyűlés 911/2014.(VI.30.) nem fogadja el Somfai Ágnesnek a Városligeti Főv.Kgy.h. Építési Szabályzatról szóló rendelet-tervezet alábbiak szerinti módosítását:

„1.   4. § (1), valamint 16. § (2) – Töröljék.

Semmi sem indokolja, hogy a bezárt Vidámpark műemlékeit áthurcolják a Városliget közpark részébe.

2.     14. § (5) Töröljék, valamint a 2. melléklet 2. pontjában a K-ÁN-2 övezet összes értékét módosítsák vissza a K-ÁN-1 övezet értékeire. A K-ÁN-2 jelű építési övezet az Állatkert újonnan becsatolt volt vidámparki területét jelöli, ahol az állatkertre érvényes (K-ÁN-1 jelű övezet) beépítethetőség jócskán megnő. Ez indokolatlan és jogos igényként sem eredeztethető, hiszen ha az eredeti területen megfelelőnek bizonyultak a beépíthetőségi korlátok, akkor semmi sem indokolja, hogy az új részek zsúfoltabbak legyenek.

3.     16. § (3) Kiegészítendő: „valamint a jelenleg is létező állatorvosi rendelő és kozmetika funkció” (helyezhető el.)

A Városliget egyik meghatározó használati módja a kutyasétáltatás, a parkban elhelyezett állatorvosi rendelő nemcsak a kutyásoknak praktikus, de nem zavar senkit sem, ellentétben a lakókörnyezetben kialakított rendelőkkel.

4.     16. § (8) Töröljék.

Kapuépítményre semmi szükség sincs, ez a törvényhely a soha nem létezett, de már tervezésekor is anakronisztikus és giccses „városliget kapuja” felállításának elvi lehetőségét teremti meg.

5.     16. § (9) a) pont – Módosítsák. A párkánymagasság az „A-E” jelű építési helyeken legyen 17 méter a javasolt 25 helyett.

A 25 méteres párkánymagasság meghatározásakor kizárólag a felépítendő épületek igényeiből indultak ki, és igencsak messze esik a parkokra érvényes 7,5 méteres határértéktől. A 17 méteres magasság nagyjából egy magasságba teszi az új épületeket a Dózsa György út másik oldalán meglévő épületekkel. A Nemzeti Galéria esetén is fontos a 17 méter betartása, ugyanis legalább az esélyét meg kell adni annak, hogy nem telepszik rá a környékre (Hermina úti villák / nagyrét / közlekedési park / sportpályák)

6.     18. § (2) - Módosítsák.

A korábbi verzióban egyöntetűleg 10 %-os közhasználati korlátozás szerepelt, amivel kapcsolatban az országos főépítész asszony a partnerségi egyeztetésen megállapította, hogy valóban sok, és csak az építés idejére gondolva határozták meg így, azonban később rögzítették, hogy az építési területeken belül kell megoldják a felvonulási feladatokat (lásd 20. § (5) pont). A jelenlegi változat viszont teljes szabadságot ad az építések idejére a liget lezárására (akár 100 %-ban is), ami nyilvánvaló nonszensz. A fennmaradó időre érvényes 5 % is hatalmas túlzás, ez ugyanis 50.000 m²-t jelent. Indokolatlan egy közparkból ekkora terület lezárásának elvi engedélyezése.

A mondat első felét (ami az építés idejéről szól) töröljék, az 5 %-ot pedig módosítsák 0,5 %-ra (ami így is indokolatlanul zárhatna el 5.000 m²-nyi területet.)

7.     18. § (3). Egészítsék ki. A 2 km-es futókör mellett hatalmas szükség van egy 300 méteresre is a gyerekek és kezdők részére, valamint a kerékpárosok, deszkások, görkorisok számára egy aszfalt burkolatú, 2 km-es pályára, amit nem keresztez gépjárműforgalom és nem zavarja a sétálókat.

8.     19. § (1) Kiegészítendő. A sziget körbecsónakázhatósága miatti módosítás során garantálni kell a szegélyező 150 éves fasor védelmét.

9.     21. § (1) Módosítsák. A Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. által készített háttéranyag 20. oldalán található zöldfelületi arány számítása és a zöldfelületi minimum szabályozása című táblázat szerint a Z-Vi övezet teljes területe 919.817 m² és a tervezett teljes értékű zöldfelület (zöldtetők, vízfelület nélkül számított érték) 573.440 m² a terv szerint, ami 62.3 %. A javaslatban szereplő 61 % ehhez képest ismeretlen okból vesz el újabb 13.000 m²-nyi zöldfelületet.

10.   24. § (1) d) Módosítsák.

A Dózsa György úton jelenleg 1400 autóparkoló van, folyamatos 80 % fölötti kihasználtsággal, de munkaidőben az 100 %. Az eredeti (március 19-i) tervekben ide 1000 férőhelyes mélygarázst terveztek, ami már eleve kevesebb, mint a jelenlegi állapot, miközben idehoznának 5 új múzeumot, dolgozókkal, alvállalkozókkal, látogatókkal. A mostani tervben szereplő 800-as szám mögött sem indoklás, sem vizsgálat nincs, a szűkös parkolási lehetőség egyszerre fogja ellehetetleníteni az itt lakók, az itt dolgozók és a múzeumi látogatók életét. A 800-as férőhelyet ésszerűen 2400-ra kellene módosítani – ami viszont el sem fér, és a környező utak sem lennének képesek a forgalmat elvezetni, de legalább 1000-1500-ban szükséges megállapítani.

11.   30. § (1) Módosítsák.

Az előző javaslattal összefüggésben az előterjesztő azért csökkenthette le a szükséges parkolóhelyek számát, mert az előírt darabszámokból kedvezményeket adott az idetelepítendő múzeumok és a Városliget, mint park számára. Az előírt helyeknek többnyire csupán a felére lesz szükség a tervek szerint, a park egyéb létesítményei számára pedig nulla parkolóigénnyel számol a terv. Érdemi vizsgálat nélkül lettek ezek a kedvezmények meghatározva, tehát javasolható lenne ezek teljes eltörlése. Mivel ez fizikai lehetetlenség, az összes kedvezmény felére csökkentése javasolt.

14.   1. melléklet – Szabályozási terv – Módosítsák.

Kutyafuttató mérete nincs arányban a ligetet használó kutyák számával, valamint egyetlen futtató kevés. Javasolt a megőrzendő állatorvosi rendelő környékén és még egy harmadik helyen is kijelölni ilyen területet. A mostani kijelölés azért is szerencsétlen, mert két játszótér közvetlen közelében van, ami biztonsági és egészségügyi problémákat is felvet.”

(8 igen, 20 ellenszavazat, 2 tartózkodás)

ELNÖK:
8 igen, 20 nem szavazat, 2 tartózkodás mellett nem fogadta el a Közgyűlés a javaslatokat.


Kérem, hogy most a 15. pontról külön szavazzunk.

A szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalma:

A Fővárosi Közgyűlés elfogadja Somfai Ágnesnek a Városligeti Építési Szabályzatról szóló rendelet-tervezet alábbiak szerinti módosítását:

„15.  2. melléklet 4. pont – Módosítsák.

A pont a Városliget parki részének beépíthetőségét szabályozza. A javasolt beépíthetőség 7 %, miközben a Fővárosi Főépítész partnerségi egyeztetésen bemutatott számítása szerint a beruházásokkal együtt 6,3 % lesz a beépítés. A 0,7 % többlet 7,000 m²-t jelent indokolatlanul, ezért javasolt a 6,3 %.

A párkánymagasság a korábbi javaslatokkal összhangban 25 m-ről csökkenjen 17 méterre.

A legkisebb zöldfelület mértéke a javaslatban 65 %, miközben a Budapest Főváros Városépítészeti Tervező Kft. háttéranyagában a 20. oldalon található táblázatában 66,7 %-os tervezett arányt számolt.”

Kérem, indítsuk a gépet, most! (Szavazás.)

H a t á r o z a t

a Fővárosi Közgyűlés 912/2014.(VI.30.) nem fogadja el Somfai Ágnesnek a Városligeti Főv.Kgy.h. Építési Szabályzatról szóló rendelet-tervezet alábbiak szerinti módosítását:

„15.   2. melléklet 4. pont – Módosítsák.

A pont a Városliget parki részének beépíthetőségét szabályozza. A javasolt beépíthetőség 7 %, miközben a Fővárosi Főépítész partnerségi egyeztetésen bemutatott számítása szerint a beruházásokkal együtt 6,3 % lesz a beépítés. A 0,7 % többlet 7,000 m²-t jelent indokolatlanul, ezért javasolt a 6,3 %.

A párkánymagasság a korábbi javaslatokkal összhangban 25 m-ről csökkenjen 17 méterre.

A legkisebb zöldfelület mértéke a javaslatban
65 %, miközben a Budapest Főváros Városépítészeti Tervező Kft. háttéranyagában a 20. oldalon található táblázatában 66,7 %-os tervezett arányt számolt.”

(12 igen, 16 ellenszavazat, 2 tartózkodás)

ELNÖK:
12 igen, 16 nem szavazat, 2 tartózkodás mellett ezt sem fogadta el a Közgyűlés.


Most áttérünk az eredeti előterjesztés döntési javaslataira. Kérem, erről szavazzunk!

A szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalma:

A Fővárosi Közgyűlés megalkotja 32/2014. (……) önkormányzati rendeletét a Városligeti Építési Szabályzatról az előterjesztés 1. számú melléklete szerinti tartalommal.

Felkéri a főpolgármestert, hogy a Városligeti Építési Szabályzat fővárosi nyilvántartásáról gondoskodjon.

Határidő: 30 nap

Felelős: Tarlós István

Felkéri a főpolgármestert, hogy a döntésről az állami főépítészt, az eljárásban részt vett államigazgatási szerveket, valamint Budapest Főváros XIV. kerületi Önkormányzat polgármesterét tájékoztassa és gondoskodjon annak közzétételéről.

Határidő: 30 nap

Felelős: Tarlós István

Indítsuk a gépet, most! (Szavazás.)

A Fővárosi Közgyűlés megalkotja 32/2014. (……) önkormányzati rendeletét a Városligeti Építési Szabályzatról az előterjesztés 1. számú melléklete szerinti tartalommal.

(18 igen, 13 ellenszavazat, 0 tartózkodás)

H a t á r o z a t

a Fővárosi Közgyűlés 913/2014.(VI.30.) felkéri a főpolgármestert, hogy a Városligeti Főv.Kgy.h. Építési Szabályzat fővárosi nyilvántartásáról gondoskodjon.

Határidő: 30 nap

Felelős: Tarlós István

(18 igen, 13 ellenszavazat, 0 tartózkodás)


A Fővárosi Közgyűlés 914/2014.(VI.30.) Felkéri a főpolgármestert, hogy a döntésről az Főv.Kgy.h. állami főépítészt, az eljárásban részt vett államigazgatási szerveket, valamint Budapest Főváros XIV. kerületi Önkormányzat polgármesterét tájékoztassa és gondoskodjon annak közzétételéről.

Határidő: 30 nap

Felelős: Tarlós István

(18 igen, 13 ellenszavazat, 0 tartózkodás)

ELNÖK:
Megállapítom, hogy 18 igen, 13 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül a Fővárosi Közgyűlés következő számú önkormányzati rendeletét megalkotta és elfogadta a 2. és 3. számú határozati javaslatot.


A napirendi pont tárgyalását befejeztük.
Vissza

Mi itt lakunk!

Helyi lakosok az Önkormányzatba? Egyszer érdemes kipróbálni!
Támogassa Ön is Egyesületünket és Várnai Lászlót, hogy Zuglóban
zuglói lakosok is dönthessenek fontos kérdésekben.