Dávid és Góliát közigazgatási pere, avagy a zuglói civilek a Bosnyák téri szörny ellen

„Dübörög” (vagyis szinte egyhelyben toporog 2022 ősze óta) a Civil Zugló Egyesület és a Védegylet (később a Zuglói Önkormányzattal perösszevonás miatt) közös, a Bosnyák téri Bayer-beruházás ellen indított közigazgatási perünk.

Emlékeztetőül:
a Bosnyák téri giga beruházás úgy épül(t) fel, lassan teljesen készre, hogy nincs jogerős környezetvédelmi engedélye. Ilyen nyugati fejlett országokban nincs sehol máshol. A környezetvédelmi engedélyezésnek tömören az a lényege, hogy mielőtt megépítenének egy létesítményt, vagy megkezdenének egy tevékenységet, előtte környezetvédelmi szakértőkkel jogszabályi és szabványi előírások mentén megvizsgáltatják objektívan, hogy az adott létesítménynek, vagy tevékenységnek milyen környezeti hatásai vannak. Például milyen a levegőterhelése, zaj- és rezgésterhelése, hogyan hat az élővilágra, a természetes vizek állapotára, a tájra, stb. Ezt a szakértői anyagot megvizsgálja a környezetvédelmi hatóság, és ha ők mindent rendben találnak, nincsenek jelentős hatások, betartásra kerülnek a különböző egészségügyi határértékek, akkor engedélyezik a beruházást. A Bosnyák téri beruházásnál is mindez megtörtént, csak éppen – szakmailag helytelen, a jogszabályoknak nem megfelelő környezetvédelmi vizsgálatok történtek, majd – jogszabályoknak nem megfelelő döntés született a környezetvédelmi hatóság részéről.

A Civil Zugló Egyesület, a Védegylet Egyesület és a Zuglói Önkormányzat az EMLA egyesület jogi képviselőivel a fentiek miatt közigazgatási perben támadta meg a Bosnyák téri beruházás környezetvédelmi engedélyezését.

Környezetvédelmi szakértők számításai és szakvéleményei alapján kijelenthető, hogy amennyiben szakmailag helyes és objektív vizsgálatok előzték volna meg az engedélyezést, úgy nem kaphatott volna engedélyt a beruházás. Amennyiben megfelelő számításokkal és modellezésekkel van meghatározva például a levegőterhelés, vagy a zajterhelés, úgy az egészségügyi határértékeknél magasabb terhelések adódnak. Tehát a beruházás rontja a környezetében élők egészségét. (Magyarországon évente kb. 20.000 ember hal meg idő előtt az egészségre káros levegő- és zajterhelések miatt.)

Résztvevő felek:

Bíróság:
Fővárosi törvényszék

Felperesek:
– I. rendű felperes: Budapest Főváros XIV. kerület önkormányzata
– II. rendű felperes: Védegylet Egyesület
– III. rendű felperes: CivilZugló Egyesület

Alperes:
– I. rendű alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal (PVMKH)
(+ perbe lépett alperesi érdekeltként a ZVK. Development Kft.)

Előzmények:

2022. július 5.    A „Zugló Városközpont” fejlesztés II-III. ütemre vonatkozó környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján az előzetes vizsgálati eljárás megkezdésének időpontja (PVMKH 1. eljárása).

2022.09.14.    Alperes (PVMKH) határozatban megállapította az 1. eljárás alapján, hogy a tervezett beruházás megvalósításának nincs jelentős környezeti hatása, környezeti hatásvizsgálat nem szükséges (PVMKH 1. határozata).

2022.10.15.    A PVMKH 1. határozatának közigazgatási perben való megtámadásához a keresetlevél benyújtásának időpontja, vagyis megtámadtuk a beruházás környezetvédelmi engedélyezését.

2023.12.19.    Első tárgyalás
Az első tárgyaláson a bíróság felfüggesztette a pert, mivel az alperes PVMKH bejelentette, hogy saját hatáskörben módosítani kívánja a határozatát, amelyhez új eljárást (PVMKH 2. eljárása) írt ki. Mindezt azért, mert a PVMKH tudomására jutott, hogy a Beruházó (közismert nevén: Bayer) teljesen áttervezte a beruházását, így hivatalból el kellett indítania ezt az új módosító eljárását. A bíróság ezt a felfüggesztést azért hagyta jóvá, mert bízott abban, hogy a 2. eljárás úgy kerül lezárásra, hogy megszűnik a perben álló felek érdekütközése. Mindeközben vitatható, hogy ez így megengedhető volt-e. A per azóta kiegészült azzal is, hogy ez így eljárási hiba volt, azaz a PVMKH-nak a közigazgatási per ideje alatt nem lett volna arra jogilag lehetősége, hogy módosító eljárást indítson. Vissza kellett volna vonnia a határozatát és új eljárásra kellett volna köteleznie a Beruházót.

2024.01.04.    A módosító eljárás megindítása (PVMKH 2. eljárása)

2024.05.08     A módosító eljárást lezáró határozat (PVMKH 2. határozata)

2024.07.02.    Felperesek az eddigi keresetüket kiterjesztették a 2. határozatra is, mivel ezen 2. határozat semmit sem rendezett az eddigiekhez képest. PVMKH semmit nem vett figyelembe az eddig a felperesek által bemutatott hiányosságok és jogszabályi meg nem felelések közül. A beruházás tehát a 2. határozattal ugyanúgy düböröghetett tovább. Illetve a kereset azzal is ki lett egészítve, amit fentebb írtunk, hogy a PVMKH nem is módosíthatta volna a per megkezdése után saját hatáskörben a határozatát, hanem vissza kellett volna azt vonnia, és új eljárásra kellett volna köteleznie a Beruházót.

2025.01.28.    Második tárgyalás időpontja (érdemi fejlemények nélkül)

8:30-ra szólt az idézés, a bíró késett (állítólag itt ez a szokás), így 20 perccel később, egy laza háromnegyedórás iratismertetéssel indult a tárgyalás. Ismét új bíró van, immár a harmadik.

Ezt követően következtek a felperesi és alperesi nyilatkozatok, amelyek alapján kiderült, hogy mindenki fenntartja korábbi álláspontját, ami nagyon röviden az, hogy felperes szerint eljárásjogi hiba történt, szakmai hibák az előzetes vizsgálatban, illetve jogszabályi meg nem felelések mindkét eljárásban és mindkét határozatban, alperes szerint pedig minden rendben volt, nem volt semmi hiba, semmi jogszabályi meg nem felelés. Tehát a felperesek és az alperes egymásnak teljesen ellentmondó véleményen állásponton vannak.

Ezt követően a Bíróság szünetet (belső tanácskozást) rendelt el. A szünet után a bíróság kihirdette, hogy 2025. április 8-ára halasztja tárgyalást, hogy módja legyen gondolkodni a problémákon. A problémák abból adódnak, hogy egyrészt egymásnak teljesen ellentmondó állásponton vannak a perben álló felek, másrészt az az eljárásjogi hiba, amiről fentebb már többször írtunk, az egy viszonylag új jogszabályi előírásból következik, és még nincs kúriai gyakorlat, így a Bíróság bizonytalan. Pedig a felperesek jogi képviselője bemutatta a Bíróságnak azt is, hogy a Pécsi törvényszék hasonló esetben már helyesen alkalmazta ezt az új jogszabályi előírást, és nem engedett módosító eljárást a per időtartama alatt. A másik probléma, hogy ilyen esetben, amikor egymással teljesen ellentétes állásponton vannak a perben álló felek, ilyenkor magánszakértői, vagy igazságügyi szakértői bizonyítás szükséges, és ezen gondolkodik a Bíróság, hogy engedélyezze-e, hogy mindenki saját magán szakértővel bizonyítja a saját igazát, vagy ne engedélyezzen magán szakértőket és rendeljen ki egy igazságügyi szakértőt. Amennyiben mindkét fél egy-egy magán szakértői állásfoglalással igazolja a saját igazát, úgy a Bíróság attól tart, hogy ugyanúgy egymással teljesen ellentmondó szakvélemény lesz előtte, tehát nem fog tudni érdemben dönteni, míg ha csak egy igazságügyi szakértői szakvélemény van előtte, akkor tud dönteni.

Tehát az óra ketyeg, a beruházás épül, „szépül”, az alperesek ahogy csak tudják húzzák az időt, a Bíróság totojázik. Ha a Bíróság a 2025. április 8-i harmadik tárgyalásán úgy határozna, hogy valóban eljárásjogi hibát vétett a PVMKH, akkor úgy záródik a per, hogy a PVMKH-nak vissza kell vonnia mindkét határozatát, és a Beruházót új eljárásra kell köteleznie. Az Alperes kérhet Kúriai felülvizsgálatot, de nem mindig szoktak, illetve nagyon nehéz ezt megalapozni, és nem is feltétlen szokta ezeket a kúra befogadni. Ha nem fogadja el a Bíróság azt, hogy eljárásjogi hiba volt, akkor következik az ügy érdemi tárgyalása, és itt jön a szakértői kirendelés kérdése.

Háhn-Zágon Zsuzsa