Új fiú a testületben

Moldoványi Zsolt első ciklusát kezdte önkormányzati képviselőként. Ismerkedik az önkormányzat működésével, betekintést ad a belső működésbe és fogalmaz meg véleményt a korábbi vezetés munkájáról.

Bizonyára sokan tudják, hogy Várnai László (Laci) mellett én is bejutottam az önkormányzat képviselőtestületébe, mint a 8-as számú választókörzet jelöltje. Laci ügyes tárgyalástechnikájának köszönhetően koalíciós partnerek lettünk, Ő alpolgármesterként, én a Városfejlesztési bizottság elnökeként és a gazdasági bizottság tagjaként segítem a testület munkáját. Ezen felül több civil tagtársunk került be külsős bizottsági tagnak. Ezúton is köszönöm a bizalmat (és persze a zuglói választók bizalmát is).

Első tapasztalataim:

A választók többsége el sem tudja képzelni, milyen összetett szabályrendszer határozza meg a munkánkat. A már előélettel rendelkező képviselőkkel felvenni a ritmust igen komoly kihívás. Sajnos az országos politika ide is begyűrűzik. Rendszeresen tapasztalom, hogy valaki a többséggel ellentétben szavaz, ugyanakkor szavazás előtt nem osztja meg ellenvéleményét, értelmet adva eltérő álláspontjának. Az sem ritka, hogy mélyében egyetért a többség döntésével, de alapelv, hogy ellene szavaz.

Az első három hónap (október, november, december) az új testületi struktúra (alpolgármesterek, bizottsági tagok, elnökök, cégvezetők) kiválasztásával telt el, nagy hangsúlyt fordítva a korábbi vezetéshez (Tóth Csaba, Horváth Csaba) kötődő személyek leváltására.

E körben megjegyzem, hogy nem tudtuk kihasználni annak előnyét, hogy júniusban voltak a választások, így lett volna 4 hónap, ezen folyamatok rákészülésére és akár két testületi ülés alatt is lebonyolíthatók lettek volna ezek az intézkedések. (De a politika már csak ilyen, a változásnak ára van.)

A döntések előkészítésének jelentős része a polgármester illetve az alpolgármestereknél összpontosul. A polgármester feladatcsoportonként delegál feladatokat az alpolgármesterekre. Ők belátásuk szerint vonják be a bizottsági elnököket, majd ezen munka eredményeként keletkeznek előterjesztések, határozati javaslatok, mögöttes dokumentumokkal. Ezeket a határozatokat az egyes érintett bizottságok bizottsági ülések keretében véleményezik, ezt követően kerül testületi ülés keretében a képviselők elé. A testületet nem köti a bizottság véleménye, de általában előre jelzik a testület várható döntését. Ezen felül vannak olyan döntési kompetenciák, amelyek nem kerülnek képviselő testület elé, hanem adott bizottság hatáskörében történik meg a döntés. Ezek többsége olyan eldöntendő kérdések, melyeket az önkormányzat különböző osztályai készítenek elő, lásd: szociális bérlakással összefüggő döntések, bérleti jogviszonyrendezés, részletfizetési engedély, különböző kérelmek elbírálása és még sorolhatnám más területek vonatkozásában. Természetesen ezekben az esetekben sem kap szabad kezet a bizottság, rengeteg törvényi szabályozás keretei között kell végezni a munkát. A fenti szerveződést a magasabb rendű jogszabályokon túl a helyi szervezeti működési szabályzat helyezi egy egységes keretbe.  A helyi szervezeti működési szabályzatról a testület dönt, de nem lehet ellentétes a magasabb rendű szabályokkal, rendeletekkel, törvényekkel. Ezen törvényesség őre a kerület jegyzője illetve aljegyzője.

A képviselők – de még a polgármester sem – utasítgathatja kedvére az önkormányzat munkatársait, erre vonatkozóan szabályozott protokollok vannak, pl. én, mint képviselő is írásos illetve a képviselői kabinet vezetőjén keresztül kommunikálhatok az önkormányzat munkatársaival. Utasítást pedig különösen nem gyakorolhatok. Ellenben kedvemre készíthetek előterjesztéseket, ami a fent vázolt protokollon átjut, akkor a testület elé kerülhet szavazásra.

A fenti folyamatból kitűnik, hogy teljesen felesleges benyújtani előterjesztéseket, amíg annak előkészítettsége, tervezete nem nyer el kellő támogatottságot a képviselők előtt, ezért minden ötletet, javaslatot érdemes előtte a képviselőkkel egyeztetni, véleményüket kikérni, támogatásukat elnyerni.

Ez utóbbi folyamatot szolgálja a heti gyakorisággal tartott egyeztetések a koalíciós partnereinkkel. Itt átbeszéljük az éppen zajló folyamatokat, előkészítés alatt álló előterjesztéseket, véleményeinket ütköztetjük.

A fenti folyamatokban azonban van egy hátráltató tényező. Mégpedig az, hogy a tényleges testületi anyagokat általában a testületi üléseket megelőző pénteken kapjuk meg, amikor közzéteszik a govcenterben. Így azokkal összefüggő bizottsági ülésekre, véleményegyeztetésre, módosító indítványokra, alig három munkanap marad, amit lehet akár, elégnek is tekinteni, ha valaki ezt főállásban végzi, de a képviselő testület tagjai közül kizárólag a polgármester és az alpolgármesterek végzik főállásban. Ellenben a képviselők többsége civil főállása mellett végzi képviselői tevékenységét. A fenti hierarchiából kifolyólag az előterjesztések alátámasztó dokumentációját is csak a testületi ülés meghirdetésekor ismerheti meg a képviselő, amelyek nemritkán igen terjedelmes anyagok.

A fentiekből is kitűnik, hogy egy képviselővel szemben igen komoly kompetencia elvárások vannak, ha nem akar elveszni a folyamatok útvesztőjében. Olyanok, mint jogi-, műszaki, gazdasági ismeretek, és nem kevésbé szociális érzékenységgel is kell rendelkezni, akár minden területen kiemelkedő tapasztalattal bírni.

A fenti tapasztalatszerzésen túl jelentős hangsúlyt fordítottam arra, hogy elnyerjem a képviselőtársaim és az önkormányzat munkatársainak bizalmát, érzékeltetve velük, hogy a CivilZugló korábbi ellenzéki gondolkodásmódjából váltva,  szeretne minél többet mutatni konstruktív, együttműködő partneri viszonyából. Megjegyzem, hogy az önkormányzat munkatársai mind szakmai alázattal fordulnak felénk és csak remélni tudom, hogy ez nem csak a tisztségemnek szól, hanem inkább a szakmai egymásra utaltságnak.

A jövőben igyekszem időközönként tájékoztatni a közösségünket a tapasztalataimról, véleményemről, lehtőség szerint indokolva a döntéseim hátterét.

Alapvető motivációm az, hogy Zugló fejlődését kimozdítsam az apátiából, néhány zebra és parkolóhely létesítésén illetve az általános üzemeltetésen túl egy intenzívebb fejlődés útjára tereljem Zuglót, ebben példakánt számomra a XI. és a XIII. kerület szolgál, akik „brutális” mértékben profitáltak az elmúlt 25 év konjunkturális fejlődéséből. És persze lehet mondani, hogy ők jobb start pozícióban voltak, lásd XIII. kerület meglévő metró vagy a Váci úti folyosó, illetve a XI. kerület esetében a Lágymányosi öböl, stb. De én ezzel nem értek egyet.

Zugló adottsága sem volt rosszabb, mint az előbb említett két kerületé, ellenben a mindenkori, egyébként változó pártállású vezetőségeik nem használták a kerületüket „Don Quijote” harcra, populizmusra, mint Zuglóban, energiáikat arra fordították, hogy a lakóépületek általános építése mellett a rozsdaövezeteiket olyan befektetői körök hasznosítsák, akik a lakóépületek mellett irodaházakat, bevásárló központokat és hasonló építményeket is építsenek, amelyek a jövőben jelentős építményadó bevétellel járulnak hozzá a kerületük működéséhez, fejlődéséhez. Az ottani képviselők, polgármesterek a főváros működésén belül is ügyesebben érvényesítették kerületeik érdekeit lásd pl: a XI. kerület fejlődésében. Rengeteg főútvonal újult meg, többek között a Bartók Béla út, Villányi út, Fehérvári út, Tétényi út, Bocskai út, Etele út, a Móricz Zsigmond körtér, Kosztolányi Dezső tér, Feneketlen tó környéke, Etele tér és még sorolhatnám. Épült két pláza, megújult a piac, iskoláikat felújították, a közlekedés fejlesztéséről pedig már nem is beszélek. És ugyanez jórészt a XIII. kerületről is elmondható és csak szégyenből nem sorolom fel a IX. és X. kerület fejlődését.  Ezzel szemben Zuglóban nem tudunk még egy városközpontot sem létesíteni 25 év alatt, a városházánk egy 1900-as évek elején épült bérházban létesült, lakóépületből átalakítva. Nem épült meg a várva várt Pláza a Bosnyák téren, nem jött el az M4 metró. Információm szerint olyan mértékben a béka feneke alatt van Zugló érdekérvényesítő képessége, hogy előbb fog elkészülni a Káposztásmegyeri metró és az M4 metró Etele tér – Budaörsig tartó szakasza, mint a Keletitől a Bosnyákig, de inkább Újpalotáig tartó szakasza. A háború után ilyen tempóban épül volna újjá a városrészünk, mint ahogy az elmúlt 25 évben fejlődött, akkor még barikádokon mászkálnánk. Félbemaradt fejlesztésekről híresültünk el, lásd Biódom, Városliget, Bosnyák téri városközpont programja, elmaradt M4 metró fejlesztés, Újpalotára átvezető felüljáró melletti félbehagyott lakótömb és még sorolhatnánk.

Zuglóból egy alacsony minőségű lakótelepet varázsoltak a lakóépület fejlesztők kiszolgálásával, mindenféle városfejlesztési elemek és infrastruktúra létesítése nélkül. Ezt támasztja alá Rákosrendező körüli állam kontra főváros magasztos vitája, melyből csak minket felejtettek ki, mint a terület legérintettebjét.

„Köszönet” mindezekért a korábbi polgármestereinknek és képviselőinknek!

Moldoványi Zsolt
önkormányzati képviselő