Dózsa György úti mélygarázs
- Előzetes vizsgálati eljárás – környezetvédelmi ügy
A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala 2017.06.01-én megállapította, hogy a tervezett 9.000 m2 alapterületű, 14,5 m mély, és 130.500 m3 föld megmozgatásával járó építménynek jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges.
A Civil Zugló Egyesület (CZE) fellebbezése nyomán a Pest Megyei Kormányhivatal (PMKH) az elsőfokú határozatot helyben hagyta.
A CZE keresettel élt a döntés ellen, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (FKMB) felfüggesztette a másodfokú határozat végrehajthatóságát, majd 2018.05.10-én meghozott ítéletével az alperes PE/KTF-6165-10/2017. sz. határozatát az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az első fokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy az elsőfokú hatósági eljárásban az ügyféli jogok biztosítását szolgáló eljárási rendelkezéseket nem tartották meg. Továbbá a beruházással érintett terület víztani viszonyaival kapcsolatos tényállás felderítetlensége okán is megalapozottnak találta a bíróság a döntést.
Az ítélet Kúria előtti felülvizsgálata folyamatban van. - Építési engedélyezési eljárás
Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) V. kerületi Hivatala 2017.10.02-án építési engedélyt adott az új Dózsa György úti mélygarázs épületének építésére. A hatóság 2018.06.04-én elismerte a CZ ügyféli jogállását.
A CZ fellebbezése nyomán a BFKH megsemmisítette a CZ ügyféli jogállásának elismerését, és a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A CZ 2018.09.05-én keresettel élt a döntés ellen, a per folyamatban van.
Hermina garázs
- Előzetes vizsgálati eljárás – környezetvédelmi ügy
A PMKH 2016.09.19-én megállapította, hogy a 700 férőhelyes mélygarázsnak jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges.
A PMKH másodfokú eljárásában törölte az elsőfokú határozatban előírt környezetvédelmi előírásokat, egyebekben az elsőfokú határozatot helyben hagyta.
A CZ keresete nyomán az FKMB az alperes PE/KTF/199-8/2017. számú határozatának végrehajtását a per jogerős befejezéséig felfüggesztette. Majd a bíróság 2018.05.03-án meghozott ítéletével az alperes 2017. június 7. napján kelt, PE/KTF/199-8/2017. számú határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Döntésében leírta, hogy mind a jogorvoslathoz való jog, mind pedig a tisztességes eljáráshoz való jog, és ezek körében az, hogy a jogorvoslati eljárást ne ugyanaz a hatóság folytassa le, és az első- és másodfokú határozatokat ne ugyanazon kormánymegbízott, illetve főosztályvezető írja alá, garanciális alapelvi rendelkezések. A fentiekre tekintettel az alperesi határozat meghozatalakor az ügy érdemére kiható súlyos eljárási jogszabálysértés történt
Közlekedési Múzeum
- Előzetes vizsgálati eljárás – környezetvédelmi ügy
A PMKH 2016.10.27-én megállapította, hogy a tervezett épületnek (-3 szintes, 3.000 m2-es kiállítótérrel, -3 szintes mélygarázzsal, 60 m magas toronnyal) jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges.
Garay Klára magánszemély fellebbezése nyomán a PMKH 2017.01.17-én az elsőfokú határozatot megsemmisítette, egyúttal kimondta, hogy nem csak hogy környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges, de még az előzetes vizsgálatra sem volt szükség.
A magánszemély keresete nyomán a FKMB 2017.09.01-én meghozott ítéletével az alperes PE-KTF/117-10/2017. számú, 2017. január 17-én kelt határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokaként előadta, hogy az első- és másodfokú határozatból – a fentiek szerint – egyértelműen megállapítható, hogy mind a határozatot hozó szerv, mind a hatáskör gyakorlója ugyanazon személy volt az elsőfokú és a másodfokú határozat meghozatala során. E rendelkezések elmulasztása olyan súlyos jogsértés, amely ügyféljogokat sért, végső soron a tisztességes eljáráshoz fűződő jog sérelmével is jár.
A PMKH felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A Kúria 2018.06.20-án kelt ítéletével nem csak a PMKH másodfokú, hanem az elsőfokú közigazgatási határozatát is hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította. Indoklásaként előadta, hogy az elsőfokú határozatot nem a kiadmányozásra felhatalmazott főosztályvezető írta alá, ezért a döntés semmis. - Építési engedélyezési eljárás
A CZ felperes az elsőfokú 2017.01.24-én, 2017.01.30-án és 2017.02.02-án kérte a BFKH V. kerületi Hivatalától, hogy az eljárásban ügyfélként részt kíván venni és kérte, hogy az eljárás irataiba betekintést biztosítsanak számára. Ügyvédi meghatalmazást is mellékelt. Az elsőfokú építésügyi hatóság 2017.02.26-án elismerte a CZ ügyféli jogállását, majd 27 perccel később engedélyt adott a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épület építésére.
A CZ fellebbezése nyomán a BFKH az elsőfokú határozatot helyben hagyta.
A CZ benyújtott keresetét elbírálva a FKMB 2018.10.11-én az alperes BP/1003/00271-12/2017. számú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte.
Döntésében kifejtette, hogy az elsőfokú hatóság azáltal, hogy csak az elsőfokú érdemi határozat kiadmányozását közvetlenül megelőzően, ugyanazon a napon ismerte el végzéssel ügyfélnek a felperest, lényegében teljes körűen megfosztotta ügyféli jogosultságainak gyakorlásától az elsőfokú eljárás során. Ugyan felperest az elsőfokú eljárás végén, közvetlenül a határozat meghozatalát megelőzően bevonták ügyfélként az eljárásba, azonban lényegében nem gyakorolhatta az elsőfokú eljárásban semmilyen ügyféli jogosultságát. A tisztességes eljáráshoz való jog alapján az egyes eljárási garanciák olyan értéket jelentenek, amelyek megszegése vagy be nem tartása kihat az ügy érdemére, az ügy kimenetelétől függetlenül. A tisztességes eljáráshoz való jog sérelme úgy is bekövetkezhet, hogy nem áll fenn oksági kapcsolat a lényeges eljárási szabálysértés és az ügy konkrét kimenetele között, azonban az ügyféli jogok érvényesíthetősége olyan sérelmet szenved, amely az eljárás egészét és körülményeit figyelembe véve eléri az Alaptörvény-ellenesség szintjét.
Magyar Innováció Háza
- Építési engedélyezési eljárás
A BFKH V. kerületi Hivatala 2018.05.18-án építési engedélyt adott a (volt Közlekedési Múzeum helyére tervezett) Magyar Innováció Házára.
A CZ 2018.06.06-án jogi képviselője útján betekintést kért az eljárás irataiba, azonban jegyzőkönyvben megtagadták tőle, majd az elsőfokú hatóság 2018.06.28-án írásban is elutasította a kérelmet.
A CZ – az iratok ismerete nélkül 2018. 06.15-én a bírósághoz keresetet nyújtott be az építési engedély ellen, továbbá megfellebbezte az iratbetekintést megtagadó végzést. A
BFKH lényegében helyben hagyta az elsőfokú hatóság döntését, mely ellen a CZ szintén keresettel élt.
Mind az építési engedély, mind az ügyféli jogállás tárgyában folyamatban van a peres eljárás.
Néprajzi Múzeum
- Építési engedélyezési eljárás
A BFKH V. kerületi Hivatala 2017.05.31-én építési engedélyt adott a Néprajzi Múzeum épületére. A CZ 2017.06.16-án írásban kérte az iratokba való betekintését, melyet az elsőfokú hatóság 2017.10.03-án engedélyezte számára.
A megismert iratok alapján a CZ megfellebbezte az építési engedélyt, a másodfokon eljáró BFKH az elsőfokú határozatot – egyes előírásainak törlése mellett – helyben hagyta.
A FKMB a CZ keresete nyomán 2018.11.29-én szóban kihirdetett ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte.
Döntésének indoka, hogy nem vonták be felperest az elsőfokú eljárásba, csak az elsőfokú határozat meghozatalát követően. Nem engedték, hogy az iratbetekintési jogával elektronikusan, távoli eléréssel kötetlenül éljen, továbbá nem engedték a tervdokumentációról másolat készítését. A döntés írásban még nem áll rendelkezésünkre.
Az új Nemzeti Galéria
- A BFKH V. kerületi Hivatala 2018.05.30-án építési engedélyt adott az Új Nemzeti Galéria épületére.
A CZ 2018.06.06-án jogi képviselője útján betekintést kért az eljárás irataiba, azonban jegyzőkönyvben megtagadták tőle, majd az elsőfokú hatóság 2018.06.28-án írásban is elutasította a kérelmet.
A CZ – az iratok ismerete nélkül 2018. 06.15-én a bírósághoz keresetet nyújtott be az építési engedély ellen, továbbá megfellebbezte az iratbetekintést megtagadó végzést.
Mind az ügyféli jogállás tárgyában, mind az építési engedély elleni peres eljárás indult:
A bírósági döntés alapján, mivel az ügyféli jogállást súlyosan megsértették, az építési engedélyt a bíróság megsemmisítette.