KÉSZÍTETTE: K. SZABÓ MIKLÓS

ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK

1. A program egy jövőre vonatkozó cselekvési terv.
   
   Ehhez képest a dokumentum címében szereplő 2018-2023 időszakból 1 év már eltelt.
   
2. Bármiféle program annyit ér, amennyit abból a megrendelő (Zugló Önkormányzata) végre tud, vagy végre akar hajtani.
   
   A napi gyakorlata szöges ellentétben áll a tárgyi dokumentumban szereplő magasztos, ám konkrét, számszerűsíthető feladatok híján nem, vagy alig számon kérhető elvekkel és célokkal.
   Jelen program eredménye ezért nem lesz mérhető egy későbbi felülvizsgálat során.
   
3. A dokumentáció bevezetőjében az alábbi kitétel szerepel: „A dokumentáció a korábbi Települési Környezetvédelmi Program felülvizsgálata, illetve aktualizálása céljából készült.”
   
   Ehhez képest nem ismerteti sem a céljait, sem az eredményeit, és nem derül ki, hogy az konkrét időszakra vonatkozik. Ezek hiányában nem lehet megítélni a korábbi program eredményességét.
   
4. A környezetvédelemnek sok területe van, ezek közül a természeti környezet megőrzése, védelme, illetve fejlesztése kiemelten fontos.
   
   Városban a természeti környezet gyakorlatilag mesterségesen kialakított élettér, Zuglóban sem
   lelhető fel sehol az eredeti természetes környezet.
   A mesterséges közegben a természeti értéket a burkolatlan (csapadékot befogadó és szellőző) talaj, a
   gyep, a cserjék és a fák, valamint az ezekben megtelepedő állatok, és ezek megfelelő állapota
   jelentik.
   Ehhez képest a program alig, foglalkozik ezen felületekkel. A 92 oldalas dokumentumban a vizsgálati
   megállapítások mindössze 2 oldal (36-38. oldal), a 2030-as jövőkép e téren pedig csupán 5,
   általánosságban is keveset tartalmazó pontból áll („gazdag zöldfelületek”… mitől és miben gazdag?).
   
5. A dokumentum nem foglalkozik a fényszennyezés kérdésével sem tények, sem program szinten.
   
6. A dokumentum nem foglalkozik érdemben a hősziget jelenséggel, és a hatásaival, miközben a városi környezet élhetősége nagymértékben csökken a nyári hőhullámok idején, komoly egészségügyi kihatásokat okozva, elsősorban az éjszakai, pihenési időszakokban.
   
7. Sajnálatos, hogy Zuglónak nincs is klímastratégiája, miközben a jövő egyik legnagyobb kihívását a klímaváltozás, és annak mindenki számára érezhető hatásai fogják jelenteni.
   
8. A dokumentum – a megrendelés jellegéből adódóan – meglehetősen elfogult az Önkormányzattal szemben, szakmai kritikát nem, vagy csak alig fogalmaz meg, objektivitása megkérdőjelezhető.

KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK

1. Bevezetés

A Környezetvédelmi Program feltehetőleg egy önkormányzati rendelttel jóváhagyott jogszabály lesz (?). Ha nem így lenne, akkor esély sem lesz a programban foglaltak megvalósítására!

1.1 Program célrendszere

Vitatható a 1.1 pont alábbi bekezdése:
„A környezetvédelmi program készítésének célja, hogy elősegítse Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata eredményes, gazdaságos működését a megfelelő környezeti állapot megtartása, illetve kialakítása mellett.”(4. oldal)

Egy környezetvédelmi programnak nem elsősorban az a célja, hogy elősegítse az Önkormányzat eredményes és gazdaságos működését. Nem értelmezhető a „megfelelő” jelző tartalma Mit ért alatta a Tervező? Mitől megfelelő a környezeti állapot?

Az 1.1 fejezet 3. bekezdésében olvasható alábbi szóhasználat jelentése értelmezhetetlen:
„erőforrás-használatstabilizálásának”
(4. oldal)

1.2 Szabályozások

• A felsorolt rendeletek alapján nincs olyan szabályozás, amely az építési tevékenységek kapcsán előírt környezetvédelmi szempontokra vonatkozna.
  
• Napi szinten tapasztalni, hogy az építkezések, beruházások során a beruházó és a vállalkozó a
  legalapvetőbb intézkedéseket sem teszik meg, a tevékenységet engedélyező hatóságok ilyen
  tartalmú kikötéseket/előírásokat nem, vagy csak áltanosságban tesznek a kiadott engedélyekben, az
  építési szabályzatban (ZKVSZ, ill. készülő KÉSZ) a kivitelezés idejére vonatkozó előírások nem
  szerepelnek.
  
• Ennek hiányában a kivitelező nem foglakozik a megbolygatott talaj kiporzás elleni védelmével, az
  építési területek gazmentesítésével, a közutak sárfelhordásával és porképződésével, a meglévő
  növényállomány védelmével, (fák kalodázása, gyepfelületek védelme pld. olajszennyezés és nehéz
  gépjármű okozta tömörödés ellen), stb. Javasolom ezért, hogy a programba kerüljön be egy a fenti tevékenységeket szabályozó rendelet tervezet, melyet minden engedélybe bele kell írni.
  
• A szabályoknak nem megfelelő gyakorlat – és egyéb esetek – lakossági bejelentésére hatékony bejelentő rendszert kell működtetni.
  
• A felsorolt szabályozások között nem szerepel a fás szárú növények védelméről szóló 62/2012. sz., valamint a Településkép védelméről szóló 38/2017. sz. önkormányzati rendelet, továbbá a Települési Arculati Kézikönyv

 2.1 A település területhasznosítási szerkezetének ismertetése (7. oldal)

• Téves adat, hogy Zugló területe 1813 km2!
  Zugló területfelhasználási kategóriái alapján (lásd 2.1.1. táblázat) a kategóriák összterülete 3 913,92 hektár, ez lehet a valós adat!
  
• Zugló feltüntetett 2015-ös lakosság száma 124 956 fő.
  (7. oldal 1. bekezdés)
  Ez jelentősen eltér a 2018-as, hivatalosnak tekinthető adattól. A 2018. év közmeghallgatás során feltett lakossági kérdésre polgármesteri válaszlevél szerint 2018-as adat szerint Zugló lakosságának száma közel 115 ezer fő.
  3 év alatt 10 000 fős (8 %-os) lakosság szám csökkenés nem hihető, ezért tisztázni kell a lakosság-szám fogalmát, mert a jelentős különbség alapján a hivatalos adatok hitelessége megkérdőjelezhető!
  
• „A gyakran „Pest tüdeje” kifejezéssel illetett kerületben a zöldfelületek aránya magas a városias lakóövezetekkel szemben, ennek a zöldövezeti jellegnek megtartása pedig kiemelkedő fontosságú a szükséges fejlesztések megvalósítása mellett.”
  (7. oldal 4. bekezdés)
  A fenti mondat nem igaz. Zugló zöldfelületeit nem a belvárosi, sűrű beépítésű kerületekhez kell mérni. Kőbányához mérten Zugló zöldfelületi aránya például kifejezetten alacsony.
  
• Zugló területfelhasználási kategóriái alapján (lásd 2.1.1. táblázat) a zöld- és erdőterületi egységek aránya mindösszesen csupán 3,41 % ( (133,39+0,01) / 3913,92 ) !!!
  (Nyilván az egyéb, nem zöldterületi egységeken belül is vannak zöldfelületek, de ezek szétaprózottak, és a közösség számára nem, vagy alig elérhetőek.)
  
• A lakóterületek építési övezetei felsorolásánál (7. oldal 6. és 7. bekezdések) a Tervező nem tér ki arra, hogy a kerülte külső részein, döntősen kisvárosi, családi házas lakóterületek által övezett tömbökben jelenleg is nagyvárosi telepszerű beépítési módot enged és preferál a kerület (lásd Levendula Lakópark, Hermaina Happyland, Paskál lakópark, Cordia Thermal lakópark).
  Igaz ez akkor is, ha ezek egy részében intézményi, vagy más övezet leple alatt engednek telepszerű lakóépület/lakótelep fejlesztéseket.

2.4.1. Felszíni vizek

• A Ökoturisztikai (kerékpáros) folyosó 2016.12.20. – 2019.08.31. program idő intervallumának jó rész eltelt, a tervező nem foglalkozik a „megvalósulás” vizsgálatával, ill. értékelésével.
  (17. oldal 2. bekezdés).
  
• Zugló csapadékvíz-gazdálkodás (17. oldal)
  
• A fejezetben az alábbi állítás szerepel: „A csapadékvíz elvezetéséről a szennyvíz-csatornarendszer gondoskodik, melynek befogadója és elvezetője a kerületet átszelő Rákos-patak.”
  Ez nem igaz, a megállapítás fogalom-zavaros. Ha igaz lenne az állítás, akkor a Rákos-patakba tisztítatlan szennyvíz folyna!
  
• Nem foglalkozik a dokumentum a talaj kiszáradás jelenséggel. A leburkolt (sokszor illegális), leginkább magántulajdonú feleleteken keletkező csapadékvizeket közpénzből kiépített és fenntartott rendszerek vezetik el.
  A számos helyen jelentkező talajvíz–szint csökkenés miatt a növényzeteket fokozott kiszáradás veszélyezteti, melyet súlyosbít a nyári légszárazság jelensége. Ezek együttesen a fák gyorsabb pusztulásához vezetnek.

2.5.3. Levegőminőségi vizsgálatok és eredmények (25. oldal)

A fejezet csupán a jogszabályi előírások alapján foglakozik a levegőben lévő légszennyező anyagokkal. Nem foglalkozik a levegőben lévő, a szálló por előírt méretét meghaladó porral, miközben ezek koncentrációja sok esetben jól láthatóan is magas, különösen a gondozatlan közterületeken (kipusztult zöldfelületeken történő parkolás, és az építkezések során a közutakra történő sárfelhordás és porképződés, valamint a rossz minőségű útburkolatok során a fokozott gumikopás okozta korom és gumi szennyezés (valamint fokozott zajterhelés) .

2. 5.4 Közlekedés (egyéni és közösségi)

A „…valamint elkészült a kerület kerékpáros koncepciója is. VEKOP pályázat keretében a Rákos-patakmentén a kerékpárút fejlesztése folyamatban van.” megállapításban szereplő koncepciót és státuszát kívánatos lenne néhány mondatba ismertetni.

• Nem érthető, hogy Alsórákos Egressy út – Miskolci út – Öv utca – Németrpóna utcák által határolt lakóövezeti tömb miért nem szerepel sem korlátozott sebességű, sem lakó-pihenő övezeti fejlesztés között. Az elmúlt évek és jelenleg zajló nagyvárosi léptékű lakópark fejlesztések (Hermina Happyland, Paskál, Cordia Thermal) ezen kisvárosi lakóterületek közvetve közelében vannak ill. épülnek, terhelve ezen területeket jármű forgalmukkal és parkolásukkal, jelentősen rontva az ott lakók életminőségét.
  Lásd az idevonatkozó megállapítást (31. oldal):
  „Az újonnan épült lakóparkokat körülvevő utcákban és az intenzív városias karakterű, régebbi
  lakótelepeken egyaránt jellemző a közlekedést akadályozó, illetve a zöldfelület kárára történő
  parkolás.”
  
• Ide tarozik, hogy a „Szükséges, még hiányzó beavatkozások” között szerepel ezen felvetés, de csak áltanos, kerületi jelleggel (32. oldal).
  
• Közösségi közlekedés fejlesztése (33. oldal):
  „A közlekedés okozta CO2 terhelés csökkentése érdekében cél az úthálózat és a közlekedési eszközök (autóbuszok) fejlesztése, modernizálása, valamint a gyalogos, közösségi és kerékpáros közlekedés részarányának növelése.” (33. oldal 1. bekezdés)
  Az egyéni közlekedés CO2 terhelésén túl a közösségi közlekedés fejlesztése a por, a zaj és a generált parkolási igény csökkentésében, utóbbi kapcsán pedig a zöldfelületek megőrzése és fejlesztése terén is kiemelt szereppel bír.
  
• Turisztikai célú kerékpárút a Rákos-patak mentén (34. oldal)

Nem tér ki a fejezet arra a problémára, hogy a Rákos-patak menti terület jellegében, és sebességében is igen eltérő közösségi használattal terhelt:

• célirányos kerékpár forgalom (jellemzőben munkába járáshoz, nagyobb sebességgel)
  hobbi kerékpár forgalom, jelentős arányban családi programként, kisgyermekes triciklis eszközökkel,
  futók,
  sétálók (jelentős arányban kisgyermekkel),
  babakocsival sétálók,
  kutyasétáltatók,
  nordic walking mozgásforma,

A patak-menti terület ezen eltérő-jellegű használatokhoz nem rendelkezik megfelelő hellyel és kapacitással, miközben az Önkormányzat által engedélyezett a nagy léptékű lakópark fejlesztések jelentős jelentős többlet-terhelést generálnak!

2.5.6. Egyéb, levegőminőséget érintő területek (35. oldal)

Elgondolkodtató, hogy 2013 és 2018 között nem került sor kényszerkaszálás alkalmazására.
Az allergén gyomnövények ügyében, miközben mind magán, mind önkormányzati közterületeken szerte a kerületben jól dokumentálhatón és jól láthatóan derékig ér az allergén gyom!
Az Önkormányzat vagy nem tud erről, vagy tud, de nem tesz eleget a jogszabályi kötelezettségének, és e téren nem védi a kerületi lakosok egészségét.

Elgondolkodtató az Önkormányzat környezetvédelemhez való hozzáállása azon megállapítás alapján, hogy „ A XIV. kerületben helyi jelentőségű védett természeti érték Zugló közigazgatási területén nem található.” (36. oldal).

Ugyanezen a részen a nem védett, de jelentőséggel bírónak minősített fasorok elenyésző száma is lesújtó, miközben Zugló közigazgatási területére eső több, hasonló jellegű fasor hiányzik a felsorolásból, pld.:
Stefánia út nyugati ostorfa
Egressy út nyugati ostorfa (Öv utca és Miskolci utca között)
Thököly út japán akác
Miskolci utca nyugati ostorfa (Csömöri út és Kassai út között)
stb.

2.6.2. Zöldfelület-gazdálkodás (37. oldal)

• Kívánatos lenne a dokumentumban szerepeltetni a dokumentumban a zuglói közterületi fák egészségügyi állapotával, és kormegoszlásával kapcsolatos adatokat. Ezek feltehetőleg elérhetőek a korábban hivatkozott fakataszterben.
  
• Kívánatos lenne számszerűen kimutatni a került teljes területéhez viszonyítva a beépített, a leburkolt és a burkolatlan, illetve a zöldfelületek arányát, esetleg megbontva közterületek és magánterületek között (utóbbiakról csak feltételezett adatok lehetnek).
  
• Kívánatos lenne a zöldfelület pontos definícióját megadni, mai alapján a nyilvántartásokat vezetik, illetve az adatokat feltüntetik.
  
• A nyilvántartott zöldfelület 1,7 millió m2-es területe a kerület terültének mindössze hány százaléka?
  A valós területi adatok alapján ez csupán 4,34 %-os arány, ez irreálisan alacsony!
  A reális helyzetértékelés érdekében bele kellene számolni a területfelhasználási egységek övezeti előírásai alapján a magántulajdonú telkek számított zöldfelületeit (más kérdés, hogy az ingatlan tulajdonosok, jelentős területek burkolnak le telken belül, és az előírt mutatószámok nem teljesülnek)!

A Tízezer új fát Budapestre program fővárosi program, ellenben Zuglónak nincs ilyen programja. Ezt a tényt bele kellene íri a vizsgálati megállapítások közé, nem etikus más projektet példaként felhozni!

• Előbbi keretében igen sok régi fa is kivágásra kerül. A pótlás mértékéről (szám, törzsátmérő,
  lombtömeg?) nincs információ, ellenben van hatályos önkormányzati rendelet (A fás szárú növények
  védelméről szóló 62/2012. sz. önkormányzati rendelet.)
  A fővárosi ültetések során Zugló nem tud, vagy nem akar érvényt szerezni a helyi településképi
  rendelet 22. § (2) bekezdésében előírtaknak:
  „Meglévő fasorok esetén a fapótlás – invazív fafajok kivételével – csak azonos fafajjal, vagy egységes
  faültetési terv szerint történhet.”
  A fásítási program keretében az egységes, nem invazív faegyedek közé másfajta, és nem
  egységes sorfák kerülnek beültetésre.
  
• Az emberi gondatlanság jelképe, hogy az új fákat max. 3 évig gondozzák, aztán a sorsukra
  hagyják őket, és egy szárazabb időszak megtizedeli azokat. Egy ilyen „gyerekkorú” fa 5-10 évig
  igényelne gondozást!

A Zöldfelületi rendszer fejezetben az alábbi megállapítás szerepel:
„Az önkormányzati rendeletek szabályozási körébe a környezetvédelmi célok és szempontok hangsúlyosan kerültek beépítésre. A helyi szabályozáson alapuló hatósági engedélyezési eljárások során a zöldterületek védelmének szempontjai fokozottan érvényesülnek.”
Ez csak erős jóindulattal állítható, a napi gyakorlat, illetve az engedély nélküli
beavatkozások az elvekkel ellentétes helyzetet mutatnak.

Bár törvény alapján a Városliget kikerült Zugló fennhatósága alól, ki kell mondani, hogy a Liget Budapest Projekt keretében a Városligetbe tervezett új funkciók túlhasználatot és kezelhetetlen helyzetet, gyors állagromlás fognak okozni mind az épített, mind a természeti környezet állapotában.

Építésszabályozás (39. oldal)
Hiányzik a felsorolásból Zugló településkép védelméről szól rendelet, valamint a Települési Arculati kézikönyv.

2.7.3 Közterületek tisztasága (43. oldal)

• Az alábbi mondat azt sejteti, miszerint Zugló közterületinek elfogadhatatlan általános állapota miatt az ingatlan tulajdonosok igénytelensége okolható:
  „A köztisztasági felelősségi rendszer működése nem megfelelő, mert az ingatlantulajdonosok
  gyakran nem igényesek az ingatlanukat határoló közterületek állapotával kapcsolatban”
  Ki kell mondani, hogy ez a kijelentés a közterületek tulajdonosaira (Főváros, illetve Zugló Önkormányzata) is igaz, a felességük pedig fokozott, mert jogszabály alkotók és hatósági jogkört is gyakorló szervezetek.
  
• Erősen vitatható az a megállapítás, hogy „ a jelenlegi gyakorlat szerint az úttestek széleit negyed évenként takarítják teljes körűen.” .
  Ez sem gyakoriságát, sem mértékét/minőségét tekintve jelentős arányban nem igaz.
  
• Egyértelműen le kell írni, hogy az Önkormányzat nem biztosít megfelelő és hatékony lakossági bejelentési lehetőséget/felületet. Az ügyfélszolgálaton való személyes megjelenés/bejelentés nem hatékony és korszerű (bár az idősebb generációk számra fenntartandó).

2.9.1. Kommunális eredetű hulladékok

A 2.9.3 táblázatban szereplő, tagolás nélküli kg adatok nehezen értelmezhetőek, a többi hulladék- táblázathoz hasonlóan a tonna mértékegység alkalmazása javasolható. (53. oldal)

2.10. Energiagazdálkodás

• Hiányzik az a megállapítás, hogy több más kerülettel ellentétben Zuglóban nincs magántulajdonú épületek energiahatékonysági felújítását segítő támogatás, illetve pályázati lehetőség, miközben a kerület épület állományának döntő többsége nem közintézmény. Enélkül nehéz szemlétet formálni.
  Az adatok alapján Zugló számos közintézménye közül (jó lenne leírni, hány ilyen is van) évente talán ha egy létesítmény kerül teljes-körű energetikai korszerűsítésre.
  
• Rendkívüli időjárás (villámárvizek) és csapadékvíz-elvezetési problémák (63. oldal)

Az alábbi megállapítást részletezni kellene:
„2015-ben Zugló ismét csatlakozott a Klímabarát Települések Szövetsége Egyesületéhez (KTSZE).”
Enélkül ez csupán egy jól hangzó, de tartalom nélkül, PR-szerű megállapítás, ami távol áll a
környezetvédelem iránt érzett felelősségtől.

A rendkívüli időjárás nem csupán villám-árvizet jelent, hanem egyre gyakrabban hosszan tartó, forró hőhullámokat. Ezek hatása egyre komolyabb, az élhető települést fenyegető kulcsfontosságú elem.

• Zugló lakossága (64. oldal)

A 2017-re becsült (miért nincs tényadat?) 115 ezer fős szám összhangban áll a polgármesteri adattal, de nehezen hihető, hogy a több ezres lakásépítési projektek eredményeként a lakosság száma csökkenne. Kívánatos lenne a lakásszám változást is kimutatni, árulkodó adatok lennének.

Akárhogy is van, elgondolkodtató, miért csökken Zugló hivatalos lakosság száma ilyen
mértékben! 2-3 év alatt közel 10 ezer fős, majd 8 %-os a csökkenés!!

Feltételezhető, hogy az új építésű lakosokat sokan befektetési céllal veszik meg,, és bérletbe adják, a bérlők pedig nem jelentkeznek be az ingatlanba. Emiatt a lokálpatrióta helyi lakosság helyet egyre több a csupán átmenetileg a kerületben élő személy, akik nem azonosulnak a került problémáival, és sokkal kevésébe motiválhatóak a közösségi célok érdekében.

A hiteles, illetve hihető adatok hiánya téves következtetéseket eredményezhet!

•  A 65. oldal első 4 fejezete teljesen irreleváns a mai helyzet és egy környezetvédelmi program tekintetében.
  
• Sportlehetőségek

A felsorolt létesítmények jó része a közember számára, szabadidős sport céljára nem látogatható.
A hivatkozásban lévő weboldal a sportolási lehetőségek között az óvodákat is felsorolja. Nem egyértelmű, milyen szempontok alapján szerepelnek ott az egyes létesítmények, hiányoznak például a gimnáziumok, ellenben van olyan egyesület, amelynek nincs létesítménye.

3. Elérendő környezetvédelmi célok és célállapotok, a szükséges intézkedések, felelősök, ütemezések meghatározásával (70. oldal)

Az alább megfogalmazott cél és a napi gyakorlat sok esetben szöges ellentétben állnak:

„A kerületi környezetpolitika célja, hogy a kerület a lakosság élhető otthona legyen, mindenkinek
javuljon az életminősége és a környezetbiztonsága. Ennek lényeges összetevője – a környezeti
terhelések csökkentése és az értékek megóvása.”

Az önkormányzati testület sok esetében épp a környezeti terheléseket növelő döntések hoz, számos
esetben magánbefektetők érdekit szem előtt tartva.

A felsorolt intézkedések jók, de konkrét, célértékek nélkül nem mérhetőek.

A felsorolt intézkedésekhez a tervező nem rendel javaslatokat, pld.:

• zöldfelületek fenntartásának elősegítése örökbefogadás révén
• hősziget-hatás csökkentés kötelező zöldtető, zöld homlokzati falak révén
• telek zöldfelületi mutatójában kötelező faültetés előírása
• kerületi faültetési program
• kerületi pályázatok energiahatékony felújítások támogatására
• lakosság és civil szervezetek fokozott bevonása önkormányzati programokba, feladatokba
• kísérleti projektek indítása klímastratégia kapcsán (pld. közterületek, utcák napvitorlás árnyékolása,- stb,).

4. Zugló környezetvédelmi jövőképe, célrendszere

4.1. Jövőkép (91. oldal)

Az alábbi idézetben leírt magasztos elvek, illetve a mostani napi gyakorlat szöges ellentétben áll:

Zugló a Településfejlesztési koncepcióban az alábbiak szerint fogalmazza meg az
általános jövőképét:

„Zugló a főváros vérkeringésébe szervesen illeszkedő kerület, mely zöld karakteréből fakadóan, annak fenntartható fejlesztésével javítja az itt élők életminőségét, erősíti a társadalmi kohéziót, és elsősorban a környezetkímélő gazdaság fejlesztésével növeli saját gazdasági erejét.

Ez a szöveg, nagyon helyesen, egy zöld jövőképet fogalmaz meg, amely kiemeli, hogy fenntartható és környezetkímélő módon kell fejleszteni az itt élő emberek életminőségét. A környezetvédelmi programnak minden szempontból meg kell felelni a Zöld Zugló karakter megőrzése és megerősítése szempontjából.”