Zuglói állatvédelmi kerekasztal – 2015.október 27.
A kerekasztalt Szabó Rebeka alpolgármester hívta össze, aminek kb.25 résztvevője közül mindössze két valóban zuglói állatvédő volt jelen: a Panelkutya Egyesülethttp://www.panelkutya.gportal.hu és én, a Fauna Alapítványhttp://faunaalapitvany.hu képviselője. A többi – nem zuglói – civil a CERBEROShttp://cerberoskutyaiskola.hu, a Vigyél Haza Alapítványhttp://vigyelhaza.hu és talán a legérdekesebb, nemrég alakult társaság a „Zárjuk be a kóborgyárat !” nyilvános facebook csoport https://www.facebook.com/groups/718705224833309/?fref=ts.
A Polgármesteri Hivataltól Tálas Zsuzsa a kutyafuttatók, stb. állattartással kapcsolatos ügyintéző, Révai Bernadett és Czakó István jogászok és Szokolay Örs városfejlesztő tanácsadó volt jelen, aki ÉLHETŐ INNOVÁCIÓS ÖTLETEKET várt tőlünk. Jelen voltak még a Közterület Felügyelet, a Polgárőrség képviselői és két állatorvos: az állatvédőknek sokat segítő dr Holdas és dr. Hegedűs.
A jogászok szerint, hozzávetőlegesen 7 ezer kutya él Zuglóban, de ebből csak kb. 3500 a bejelentett eb. Megjegyeztem, hogy a KÖTELEZŐ ÖNKORMÁNYZATI EBNYILVÁNTARTÁS MEGSZÜNÉSE humánegészségügyi veszélyt is jelent! Nem lehet nyomonkövetni, hogy be van-e oltva minden eb!
dr. Holdas szerint a csip-leolvasásokhoz elegendő a kerületi 8 db. állatorvosi rendelő, egy kutyakozmetikus (az Erzsébet királyné úton) és a Polgárőrség irodája. Valójában a nem kötelező csip-ellenőrzés és a kevés csipleolvasó hely óriási gond a gazdi megtalálásánál – ahogy mi gyakorló állatvédők jeleztük is ezt. A Panelkutya Egyesület tapasztalatai szerint a gazdátlan, kóbor kutyák 80%-ában nincs csip. Az állatorvosok pedig a gazda lakhelyváltozás-bejelentését hiányolták, ami a csip-nyilvántartás hatékonyságát gyengíti.
Szabó Rebeka alpolgármester szerint, a kihelyezett gyűjtők ellenére kutyaürülék felszedés még nem eléggé elterjedt Zuglóban. Megjegyeztem, hogy előnyösebb lenne a kiszámítható, (pl. hálózatos) gyűjtő-kihelyezés , hogy ne kelljen túl sokat cipelni a kutyagumit . (Jelenleg „véletlenszerű” a gyűjtők helye.)
Az állatvédők szerint a ZUGLÓI KUTYAFUTTATÓK SZŰKEK, pedig ezek egyben kedvelt közösségi terek is lennének.
A Vigyél Haza Alapítvány okos kezdeményezése, hogy rendezvényeken csip-ellenőrzést tartanak, hiszen idővel a csip is meghibásodhat!
Itt a kerekasztalnál feltettem néhány kérdést és javaslatot – melyeket már tavaly szeptemberben is megküldtem a Polgármesteri Hivatalnak (de azóta sem kaptam választ):
· Van-e olyan kutatás, hogy HÁNY VÁROSLAKÓRA KELL EGY ÁLLATOTTHON (= menhely)? – Nem kaptam válasz most sem…
· Mivel a társállattartás növekedőben van, így – szerintem – MINDEN bp-i kerületnek kéne egy önkormányzati fenntartású kisebb állatotthon, amit hatósági felügyelettel – akár a helyi állatvédők is működtethetnének. Erre nincs pénz, mondta Szabó Rebeka. Ő inkább az Illatos úti telepet bővítené. (Igen, mert az fővárosi illetékességű és mert nem ismeri a rossz hírét!)
· KÖZTÉRI CSIPLEOLVASÓK kihelyezését javasoltam, amikhez bárki hozzáférne, ha talál egy kutyust és rögtön értesíthetné is a gazdit.
· A társasházaknak foglalkozni kéne a házban megtűrt macskák ivartalanításával – főként itt és a nem-használt ingatlanokban szaporodnak el.
· Zuglóban lehetne egy patakparti KUTYASTRANDOT létesíteni, mint hazai kuriózumot – persze nem feltétlenül ingyenes használattal.
· Legnagyobb gond a lakossági információ hiány! Nem ismerik a csipleolvasó helyeket és a leolvasás ingyenességét sem.
Míg Bécsben nincs macska, és tőlünk viszik a gazdátlan cicákat, addig Ausztráliában – természetes ellenség hiányában – túlszaporodtak a macskák és dúvadnak számítanak – azaz kilőhetők.
Megjegyeztem, hogy mi a Fauna Alapítvány aktivistáival mindenféle állat-és természetvédelmi problémában segítünk, így szembesülünk a macskák, varjak, szarkák és más túlszaporodó ragadozók okozta városökológiai gondokkal is. Pl. városlakó énekes madaraink majdnem teljesen eltűnőben vannak! (Észrevettétek?)
A Közterület Felügyelet javasolta, hogy legyen zuglói nyilvános lakossági állatvédelmi FC-csoport.
Végül dr. Holdas konkrét kérdést tett fel : „Van-e pénze a Zuglói Önkormányzatnak, mert az ÁLLATVÉDELEM KATASZTROFÁLIS HELYZETBEN VAN MA ÉS CSAK AZ ÁLLATBARÁTOKNAK KÖSZÖNHETŐ, hogy még így állunk és nem még rosszabbul…
Szabó Rebeka alpolgármester-asszony csupán az információáramlásban és szemléletformálásban ajánlotta fel a Polgármesteri Hivatal segítségét.
Zugló, Alsórákos, 2015. november 13.
Balogh Judit Anikó elnök /Fauna Alapítvány
Humán Fórum – 2015. március 20.
Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központ
A Fórum alapja a Központ miniszteri rendeletben meghatározott éves beszámolási kötelezettsége.
Az eseményen először Szabó Rebeka alpolgármester tartott általános, majd kerületspecifikus tájékoztatást. A magyarországi helyzettel kapcsolatban kiemelte, annak ellenére, hogy a gyermekek szociális helyzete az EU-s átlag alatt van, az alapellátás reformjáról, de még ésszerűsítéséről sem beszélhetünk. Sokkal inkább egyfajta „intézménytelenítés” tapasztalható, ami a meglévő és működő szervezetek felszámolásáról szól. Zuglóval kapcsolatban kiemelte, hogy a rendszerben dolgozók átlagos bérszínvonala alacsony. Itt fontos megjegyezni, hogy Várnai László hasonló tárgyú javaslatát, melyben az óvodákban dolgozók (ZIK fenntartású óvodák minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatottak köre) alacsony bérének érzékelhető emelésére tett javaslatot a Testület a Zuglói2015. Évi Költségvetését tárgyaló március 5-ei ülésen, elutasították. Továbbmenve Szabó Rebeka megemlítette a jelzőrendszer fejlesztésének szükségességét, a gyermekjogok szélesítésének fontosságát, átfogó szociális térkép hiányát.
Az eredmények közül kiemelte az új Zuglói Szociális rendeletet, ami számos ponton próbálja meg betömni az országos szabályozás ütötte lyukakat. A minimum jövedelem juttatásnak (MJJ) várhatóan 300, a lakhatási támogatásnak 3.000 érintettje lesz, és a többi módosuló elemtől is pozitív eredményeket várnak. Megemlítésre került még a három új óvodapszichológusi pozíció, a Vöröskeresztnek biztosított iroda, a lakhatás biztosításának kiemelt fontossága. Ez utóbbi kapcsán Szociális ügynökség koncepciójának kidolgozását kezdeményezte az Alpolgármester Asszony.
Ezt követően Varga Sándor, a Gyermekjóléti szolgálat szakmai vezetője adott tájékoztatást saját területéről. 2014-ben 18.300 0-18 év közötti gyermeket tartottak nyílván, amin belül a lakóparkok megjelenésének köszönhetően nőtt a 0-3 év közöttiek aránya. A szolgálat által ellátottak száma 1.375 volt. S bár a jelzőrendszer által küldött jelzések száma csökkent, a veszélyeztetettségi körben továbbra is a szülői magatartás vezet, mint fő ok, döntően a családok rossz anyagi hhelyzete miatt. A veszélyeztetettség területile főleg belső Zuglót, Zugló városközpontot és a 3-as körzetet (Pillangó-Kerepesi-Hungária-Egressy út) érinti. A családok átmeneti otthona 4 lakással bővült. A szolgáltatás főbb feladatai továbbrai is a jogi, a növekvő mediációs, a fejlesztési támogatás, illetve az egyedinek tekinthető kapcsolatügyelet biztosítása.
Ezután Korenyák Zsófia a fiatalkorúakkal (döntően 12-16 évesek) foglalkozó kezdeményezésről, illetve gyakorlatról tájékoztatott (ZUMCSA). A fiatalokat egyéni, csoportos, utcai, iskolai csatornákon próbálják elérni. Fő céljük a függőségekkel kapcsolatos széleskörű tájékoztatás, a kommunikációs csatornák bővítése, a célképzés, motiváció erősítése, a csapatépítés. Az általános tájékoztatók helyett áttértek az osztályfőnöki órákon keresztüli, illetve témaspecifikus csoportfoglalkozásokra. Így ugyan kevesebb fiatalhoz jutnak el, de a hatékonyság többszörös.
A Családsegítő Központ munkájáról Szombati Cecília szakmai vezető számolt be. A klasszikus szolgáltatásokon (adósságkezelés, gyermeknap, szabadidős foglalkozások) túlmenően kiemelte, hogy az álláskeresési csoportnak 600 ügyfele volt, akik közül 350-et tudtak csoportos foglalkozás révén támogatni, illetve munkaközvetítő programjukban 1.000 iskolást értek el. 2013. Óta új, és nehezen kezelhető feladatuk a menekültekkel, oltalmazottakkal való kötelező együttműködés, aminek sok feltétele (pl. gyakran a megfelelő tolmácsolás) még nem biztosított az érintettek számához képest.
A plenáris előadásokat Asztalkonferenciák követték, ahol az iskolai erőszak; drog; gyermekekkel szembeni rossz bánásmód; lakhatási szegénység gyermekes családokban; migráns gyermekek/családok, cigány gyermekek és fiatalok témákban.
Pataki Éva a ZCSGYK vezetője összefoglalója végén javasolta, hogy a Szociálpolitikai kerekasztal mintájára legyen Gyermekjóléti kerekasztalra is lehetőség a jövőben, illetve megemlítette, hogy a tevékenységük, intézményeik job megismertetése érdekében Szociótúrát terveznek a Képviselőtestület tagjainak, és az érdeklődőknek.
Gindert László
Szociális bizottsági tag
CivilZugló Egyesület
Szociálpolitikai Kerekasztal
2015. február 9. > Gindert László
2015. február 9-ére Szociálpolitikai kerekasztalt hívott össze Karácsony Gergely polgármester Zuglóban.
Ennek apropója az 1993. évi Szociális törvény 2015. évben hatálybalépő módosítása miatt kialakult – szűk-határidejű – szabályozási kényszer volt (lásd EMMI Tájékoztató).
Az állam részben kivett a törvény hatálya alól néhány segélyezési formát (pl. rendszeres szociális segély, méltányossági közgyógyellátás, lakásfenntartási támogatás, stb.), részben tovább folytatta a hatáskörök elválasztását az állami és önkormányzati feladatok között. A helyi önkormányzati szociális ellátásokat egységesen települési támogatásnak nevezte el és annak forrásául a települési adókat jelölte meg, ezzel egyben kivonulva azok finanszírozásából. A szabályozás ugyanakkor szabad kezet ad a helyi szociális ellátások meghatározásában a települési adó biztosította keretek között. (Index: ‘Szegény, és pont itt lakik? Pech’)
A Kerekasztal meghívottjai – a képviselőkön és a szocális bizottság tagjain túl – az ellátási szolgáltatást nyújtó intézmények, valamint az érintetteket képviselő civil szervezetek voltak. Az írásban előzetesen megkapott szabályozási elképzelések mellett a polgármester külön prezentációban foglalta össze a koncepció lényegét.
A szabályozás főbb céljai a következők:
– minden rászoruló zuglói személy vagy háztartás számára garantálja egy minimális jövedelemhez jutást, kiegészíti az állam által nyújtott egyéb támogatási formákat és munkára ösztönöz,
– megakadályozza a kilátástalan anyagi helyzetbe kerülők lakhatásának elvesztését,
– nem várt kiadásokat kompenzál, élethelyzeteket kezel,
– a rászoruló családokban élő gyermekek életesélyeit kívánja javítani.
Fentiek megvalósítása érdekében a települési támogatás keretében az alábbi új, vagy változó módon nyújtott ellátásokat javasolja:
1. Minimumjövedelem juttatás (MJ)
2. Lakhatáshoz kapcsolódó támogatások
3. Eseti szociális segély
4. Tanévkezdési támogatás
Az egyes támogatásoknak nem csak a mértéke, de a hozzájutás feltéterendszere is jól meghatározott a jogousltsági, és együttműködési kritériumok alapján ezzel is érvényre juttatva a rászorulási elvet és a munkáraösztönzési hatást. A javaslat törekszik a megszűnő juttatásokat is beépíteni, de egyúttal megtartani a 2014. évi több, mint 400 milliós keret nagyságrendjét. A Minimumjövedelem juttatás nem csak újszerűsége miatt kiemelendő, hanem az egy főre jutó úgynevezett „ekvivalens jövedelem” számítási módszertan bevezetésével is egyedülálló Magyarországon. Ez a nemzetközi gyakorlatban ismert számítási módszer figyelembe veszi a család különböző tagjainak eltérő fogyasztási igényeit is, s ezáltal igazságosabb elosztást biztosít. (Index: Magyarország szegényei, Zuglóban egyesüljetek!)
A támogatási rendszer igénybevételének eljárásrendjét is hozzá kell igazítani az új szabályozáshoz aminél a kérelmezés, és ügyintézés egyszerűsítése a cél. Ennek szervezeti feltételeit mind az önkormányzati hivatalnál, mind a Zugló Családsegítő és Gyermekjóléti Központnál biztosítani kell.
A Központ igazgatója, Pataki Éva felszólalásában támogatta az elképzeléseket annak kockázata mellett is, hogy az időszűke nem teszi lehetővé pontos hatástanulmány elkészítését. Karácsony Gergely ennek kezelésére szeptemberben a szabályozás eredményeinek, hatásának áttekintését javasolja, szükség szerinti korrekciók végrehajtásával együtt.
A hozzászólók kérdései szintén a szűk határidejű szabályozási kényszer kockázataival foglalkoztak, de a koncepció alapvetéseivel mindenki egyetértett és annak továbbdolgozását egyetértő szavazatukkal támogatták.
A települési támogatás új szabályozását a Zuglói képviselő testület 2015. február 26-ai ülésén kell elfogadni március 1-ei hatálybalépéssel.
További vonatkozó források:
1993. évi III. Szociális törvény
EMMI tájékoztató
Gindert László
Szociális bizottsági tag
CivilZugló Egyesület
Képek forrása: Karácsony Gergely, Facebook
Civil Kerekasztal
Azt szokták mondani, hogy jól és tisztességesen működik az a társadalom, amelyben civil szervezetek tevékenykednek. A civilek napja arra hívja fel a figyelmet, hogy ha nem működnek kellő számban civil szervezetek, akkor az önkormányzatokra sokkal több feladat és felelősség hárul.
Az 1994-ben alakult Civil Parlament 1997-ben február 1-jét jelölte meg A CIVILEK NAPJÁnak. Az eseményről elsőként 1998-ban emlékeztek meg. Csak a civilek, a civil szervezetek felelősségvállalása, társadalmi munkája, jelenléte teheti jobbá az élet számos területét. A nap célja tehát, hogy a ráirányítsa a figyelmet a civilekre, bemutassa hiánypótló munkájukat.
A Civilek napja alkalmából szervezett kerekasztal-beszélgetést Sokacz Anikó, civil és nemzetiségi tanácsnok. A kerületben működő közel 160 civil szervezet, alapítvány és egyesület képviselői kaptak meghívót. A rendezvény célja a szorosabb együttműködés kialakítása volt a zuglói civil szervezetek és az önkormányzat között. A találkozón megjelent zuglói egyesületek képviselői elmondhatták véleményüket, problémáikat, javaslatot tehettek a hatékonyabb együttműködés érdekében. A találkozón részt vett Tóth Csaba (Zugló országgyűlési képviselője), Szabó Rebeka (alpolgármester), Garay Klára (Cserepesház és intézményei ügyvezetője), Lévay Sándor (MSZP Zugló alelnöke), valamint Sápi Attila.
Sokácz Anikó köszöntő beszédében beszélt a Civilek Napjáról, és valamint arról, hogy ezt a kerekasztal-beszélgetést azért hívták össze, hogy a kerületi civil szervezetek és az önkormányzat jobban megismerhessék egymást, és szorosan együttműködve, egymást segítve, Zugló fejlődéséért tevékenykedhessenek.
Tóth Csaba hangsúlyozta a civil szervezetek fontosságát, mert nincs olyan jól működő társadalom, ahol nincs jól működő civil szervezet és Zugló büszke a nagyon sok, jól működő civil szervezetére. „A civilek számára az ajtónk mindennap nyitva áll, várjuk segítségüket!”
Szabó Rebeka a kommunikáció összehangolásáról beszélt. Fontos a gyakori találkozás, a civilek bevonása kerület vérkeringésébe. Elmondta, hogy megújul a kerület honlapja, ahol felületet biztosítanak a kerületi civil szervezetek eredményeik megjelenítésére.
Sokácz Anikó: civil tanácsnokként Civil Díj alapítását kezdeményezi, ami Zuglóért végzett tevékenység elismerésére. Zuglói Lapokban is helyet biztosítanak a civil szervezetek számára Javasolta, hogy mostantól a Civil Kerekasztal beszélgetés negyedévente legyen megtartva.
Képek forrása: zugloilapok.hu
Zágon Zsuzsa,
a Pénzügyi Bizottság tagja